Illegális bevándorlás - Európa Tanács: az emberi jogokat kell a migrációs politika középpontjába helyezni

EU - 2018-07-05

Az emberi jogokat és a felelősségmegosztás elvét kell bevándorlás- és menekültpolitikájuk középpontjába helyezniük az európai országoknak - hangsúlyozta csütörtöki közleményében Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

A biztos kiemelte, hogy a jelenleg alkalmazott megközelítés "kezelhető kérdésből rendkívül megosztó üggyé" tette a menedékkérők áradatát, valamint sok szenvedést okozott a védelmet kereső emberek ezreinek.

"Miközben az államoknak jogukban áll a határaik ellenőrzése és a biztonság garantálása, ez nem mehet az emberi jogok kárára" - szögezte le Mijatovic, aki szerint aggályokat vetnek fel az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozóján elfogadott zárónyilatkozatban foglaltak, ahogyan bizonyos nemzeti intézkedések is.

A túlzsúfoltság és a bizonytalanság elkerülése érdekében az igazolt menekülteket át kell telepíteni, az elutasított kérelmezőket pedig haza kell küldeni

Mint írta, biztosítani kell a széleskörű, jól működő kutatási-mentési műveleteket a Földközi-tengeren, és ebben a civil szervezetek is fontos szerepet játszanak, amelyek számára lehetővé kellene tenni biztonságos kikötők használatát. "Sajnálatos módon az Európa Tanács több országa is akadályozza az NGO-k munkáját, emberéleteket sodorva veszélybe" - közölte, hozzátéve, hogy tiszteletben kell tartani a kimentett migránsok jogait, nem szabad őket olyan helyzetnek kitenni, ahol veszélybe kerülhet az életük vagy embertelen bánásmódnak lehetnek kitéve.

Mijatovic aláhúzta emellett, hogy emberi jogi szempontból is alapos megfontolásra van szükség a kimentettek elhelyezésére és menedékkérelmük elbírálására Európán kívül létrehozandó központok felállítása során.

Hangsúlyozta: akár Európában, akár Európán kívül hoznak létre ilyen központokat, biztosítani kell, hogy nem küldik vissza a nemzetközi védelemre jogosultakat. Ez pedig megfelelően képzett személyzetet, elegendő tolmácsot, jogi segítségnyújtást, valamint egyértelmű szabályozást, elszámoltathatóságot, monitorozást és jogorvoslati lehetőségeket igényel.

A tervezett létesítményekben megfelelő körülményeket kell teremteni: biztosítani kell az ivóvízhez, az élelemhez, a tisztálkodáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, biztonságot kell nyújtani a legsérülékenyebb csoportok, a gyerekek, a nők, illetve az etnikai, vallási vagy szexuális kisebbségek számára is.

A túlzsúfoltság és a bizonytalanság elkerülése érdekében az igazolt menekülteket át kell telepíteni, az elutasított kérelmezőket pedig haza kell küldeni - emelte ki az ET-biztos. Figyelmeztetett: az érkezőket ezen központokban sem szabad automatikusan megfosztani a szabadságuktól, mérlegelni kell az egyéni körülményeket és csak szükséges esetben lehet az őrizetbe vétel mellett dönteni. Rámutatott továbbá, hogy a gyerekeknek a szüleik migrációs státusa miatti fogva tartása jogsértésnek számít.

"Az európai országoknak erkölcsi és jogi kötelességük humánusabbá tenni a menekültügyi és bevándorlási rendszereiket" - fogalmazott Mijatovic.