Jogállamisági aggályok: az EU továbbra is befagyasztva tartja Magyarország 18 milliárd euróját
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének új kiadása szerint Magyarország még messze van attól, hogy az EU feloldhassa a hozzáférést a befagyasztott pénzösszegekhez, mintegy 8,4 milliárd euróhoz a kohéziós alapokból és 9,5 milliárd euróhoz a Covid helyreállítási alapokból
A jelentés szerint Magyarország a tavalyi nyolc ajánlásból hét esetében "nem tett előrelépést", például a lobbiszabályok reformja, a magas szintű korrupció elleni küzdelem és a közmédia szerkesztői függetlenségének biztosítása terén.
"Mélységesen kiábrándító, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy további előrelépésről számolhassunk be a tavaly megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatban" - mondta Michael McGrath, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a jelentés bemutatásakor.
"Bárcsak másképp lenne, és bárcsak elérhetővé válnának ezek a források, és a magyar emberek, akik nagyon jelentős mértékben EU-pártiak, részesülhetnének ezekből a forrásokból, de ehhez a jogállamiság betartására van szükség" - tette hozzá.
"Készen állunk a párbeszédre épülő kötelezettségvállalásra és előrelépésre, de ismétlem, ahol ez nem sikerül, ott továbbra is minden rendelkezésünkre álló eszközt igénybe fogunk venni".
McGrath riadót fújt a magyarországi civil szervezetek "romló környezetével" és "jogbizonytalanságával" kapcsolatban, rámutatva két közelmúltbeli ellentmondásos fejleményre: a Pride-felvonulás betiltására, amelyet a szervezők megkerültek, valamint a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetre, amelyet a visszhangok után elhalasztottak.
A jelenleg befagyasztott pénzek mintegy 8,4 milliárd eurót tesznek ki a kohéziós alapokból és 9,5 milliárd eurót a Covid helyreállítási alapokból. A folyósításoknak olyan tematikus feltételeknek kell megfelelniük, amelyek jogszabályi változtatásokat igényelnek. E feltételek némelyike átfedésben van az éves jelentésben kiemelt ajánlásokkal.
Az EU korábban 10,2 milliárd eurót szabadított fel Magyarország számára, miután Budapest elfogadta az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését és a bíróságokba való politikai beavatkozás mérséklését célzó reformot. A Bizottság döntése, hogy a 10,2 milliárd eurót egy nagy horderejű csúcstalálkozó előtt felszabadítja, megosztónak bizonyult, az Európai Parlament be is perelte a Bizottságot ezért.
A fennmaradó 18 milliárd euró ügye továbbra is akadozik, és nincs jele áttörésnek.
A pénzügyi vita kiélezte a Brüsszel és Budapest közötti, évek óta tartó szembenállást: Orbán Viktor miniszterelnök "pénzügyi zsarolással" és belügyekbe való beavatkozással vádolta a Bizottságot.
Orbán ugyanakkor megtagadta, hogy kifizesse az Európai Bíróság által az ország migrációs törvények "példátlan" megsértése miatt kiszabott bírságot. A bírság 200 millió euróból áll egy összegben és 1 millió euróból minden egyes nap után, amikor a jogsértés folytatódik. A napi bírságot rendszeresen levonják Magyarországnak az uniós költségvetésből juttatott részéből.
- mondta McGrath, hangsúlyozva, hogy "az uniós jog elsőbbsége abszolút, és azt mindenkor tiszteletben kell tartani".
Az alapvető jogok és a demokrácia kiemelt szerepet kapnak majd az unió következő többéves költségvetéséről (2028-2034) szóló vitában, amelyet Ursula von der Leyen bizottsági elnök várhatóan még a nyári szünet előtt terjeszt elő. Von der Leyen ígéretet tett arra, hogy szorosabb kapcsolatot fog teremteni az uniós források kifizetése és a jogállamisági jelentésnek való megfelelés között