Juncker: Orbánnak nincs többé helye az Európai Néppártban

A Le Monde azon kérdésre, hogy nem a kvótakérdés miatt vált-e feszültté a viszony a kelet-európai országokkal, Jean-Claude Juncker emlékeztetett: a kvótákat az uniós belügyminiszterek 2015 szeptemberben elfogadták. A problémát szerinte inkább a szolidaritás definíciója okozza.

"Azt javasoltam a magyaroknak, a cseheknek, a lengyeleknek és másoknak is, hogy legalább a kísérő nélküli, szülők és családok nélküli gyerekeket fogadják be. Botrányosnak találom, ha visszautasítják őket, amikor van hely Európában arra, hogy megvédjük őket" - mondta az Európai Bizottság elnöke. Úgy vélte, hogy a visegrádi négyek részéről ez "egy szolidaritási elem" lehetne, s a többi tagállam is jobban megértené őket.

"A teljes elutasítás a menekültekkel szemben és azok az ártalmas szólamok, hogy az európaiak egy iszlám invázióval állnak szemben, nem elfogadhatók" - szögezte le.

A néppárti politikus arra is emlékeztetett, hogy ő már a mandátuma elején figyelmeztetett arra, hogy a migrációs kérdés a következő évek egyik nagy problémája lesz, s ezért az Európai Bizottság már 2015 májusában megfogalmazott javaslatokat, szolidaritásra kérte a tagállamokat Olaszországgal, amely 900 millió eurót kapott a menekültek ellátására és határvédelemre. A Törökországgal kötött megállapodás pedig feltartóztatta a Görögország felöl Olaszország felé tartó migrációt.

Jean-Claude Juncker elmondta: egyetért Emmanuel Macron francia elnökkel abban, hogy küzdeni kell "az éles populizmusok és a meggondolatlan nacionalizmusok ellen". Ugyanakkor szerinte a jövő májusi európai parlamenti választások tétjének leszűkítése erre az egyetlen problémára, nem tükrözi vissza a problémák összetettségét.

"Kezdeményezéseket kell tenni a szociális Európára is, az gazdasági és monetáris unió elmélyítésének szükségességét is hangoztatni kell" - mondta Juncker.

Az Európai Bizottság elnöke úgy látja, hogy az uniós állam- és kormányfők jövő heti és a novemberi csúcstalálkozója között megszülethet a brit kilépésről szóló megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió között.

"Az utolsó szakaszban vagyunk, veszélyes lenne hozzátenni vitás elemeket ahhoz a számoshoz, amelyek már az asztalon vannak. Akik arra a feltételezésre bazíroznak, hogy nem lesz megállapodás, tévednek. Megállapodásra kell jutni. És úgy hiszem, hogy meg fogjuk találni" - hangsúlyozta Juncker.

Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor elismerte, hogy Írország kérdése rendkívül nehéz, de szerinte nem az Európai Unió állította a vita elé a briteket és az íreket, hanem a brit szuverenitási döntés eredményezte ezt a nehézséget.

Németország meggyengülése, a Brexit, valamint a kelet-európai országok és Brüsszel konfliktusai ellenére az Európai Bizottság elnöke nem ért egyet azokkal, akik Európa hanyatlásáról beszélnek, de tisztában van a problémákkal. Véleménye szerint az európai demokratikus deficit azzal javulhatna, ha Brüsszelben több kérdésben születhetne döntés minősített többséggel, amelyek közül a külpolitikát tartja elsődlegesnek.

A szeptember 19-20-i salzburgi informális EU-csúcs előtt tartott EPP-csúcstalálkozón Jean-Claude Juncker már kezdeményezte a Fidesz kizárását az EPP-ből.

MTI