Bajnai Gordon: az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának kiemelt szerepe van abban, hogy visszaállítsa a szécsényi folyamatot, melyből a szlovák fél egyoldalúan kilépett. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kisebbségek jogai, az anyanyelvhasználat nem lehet a belpolitikai küzdelmek túsza Szlovákiában.
Bajnai Gordon miniszterelnök február 10-én, szerdán reggel hivatalában fogadta Knut Vollebaek-et, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, aki a módosított szlovákiai államnyelvtörvény, és a szlovákiai kisebbségi nyelvtörvény ügyében folytatott tárgyalásokat az elmúlt napokban Pozsonyban és Budapesten.
Bajnai Gordon üdvözölte, hogy a főbiztos fenntartja korábbi szándékát, és a tárgyalásokban aktívan vesz részt. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának kiemelt szerepe van abban, hogy visszaállítsa a szécsényi folyamatot, melyből a szlovák fél egyoldalúan kilépett. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kisebbségek jogai, az anyanyelvhasználat nem lehet a belpolitikai küzdelmek túsza Szlovákiában.
Bajnai Gordon reményét fejezte ki, hogy Knut Vollebaek pozsonyi tárgyalásainak eredményeképpen megindulhat a szlovák államnyelv és a kisebbségi nyelvhasználat védelme között megbomlott – a főbiztos által régóta sürgetett - egyensúly visszaállítása.
Bajnai Gordon felhívta a főbiztos figyelmét a szlovákiai helyzet folyamatos nyomon követésére, és megismételte, hogy az államnyelvtörvény büntetésekre vonatkozó kitételeinek módosítása nélkül nem lehet megszüntetni a jelenlegi a szlovákiai kisebbségeket hátrányosan érintő helyzetet. Ezt az EBESZ főbiztos korábban maga is javasolta.
A magyar miniszterelnök üdvözölte a kisebbségi nyelvhasználati törvény megerősítésére irányuló főbiztosi szándék megerősítését. Utóbbi összhangban van a szlovák és a magyar miniszterelnök által 2009. szeptember 11-én aláírt szécsényi megállapodással. Szécsényben a Robert Fico és Bajnai Gordon azt vállalták, hogy maradéktalanul figyelembe veszik és beépítik az EBESZ főbiztosának ajánlásait. Az ajánlások között szerepelt az államnyelvtörvény módosításával felborított egyensúly helyreállítása a kisebbségek és az állam nyelvi érdekei között – melyhez az államnyelvtörvény szintjére kell emelni a kisebbségi nyelvekről szóló törvény garanciáit. Szintén a főbiztosi ajánlások között szerepelt egy átfogó kisebbségvédelmi törvény megalkotása.
A miniszterelnök felhívta a főbiztos figyelmét arra, hogy a nyelvtörvény ügyében a fő törésvonal továbbra sem Magyarország és Szlovákia, hanem a szlovák állam és állampolgárai, illetve maga a törvény és több nemzetközi norma között van. Ezt bizonyítja az Európa Tanács emberi jogi biztosának értékelése, valamint az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának véleménye. Jelezte, hogy hazánk szerint a törvény múlt év végén elfogadott végrehajtási utasításai nem rendezik megnyugtatóan a helyzetet, továbbra is fennáll a szlovákiai magyarságot fenyegető jogbizonytalanság és az anyanyelv, illetve nemzetiségi hovatartozás alapján adott a diszkrimináció lehetősége.
Hangsúlyozta, hogy a Magyar Kormány számára a kisebbségi jogok status quo-jára vonatkozó korábbi szlovák ígéretek fényében továbbra is elfogadhatatlan az anyanyelv használatának korlátozása és büntetése.
Kormányszóvivői Iroda