Az Európai Bizottság ma kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen három ügyben, köztük a decemberben elfogadott jegybanktörvény kérdésében. A jogszabály kiemelt fontosságú, hiszen többek között ezen múlik, hogy egyáltalán megkezdődnek-e a hiteltárgyalások az EU-val és az IMF-fel.
Az EU határozata szerint a jegybanktörvény és az Alaptörvény a következő pontokon mond ellent az uniós jognak:
a miniszter részt vehet a monetáris tanács ülésein, így lehetősége van belülről befolyásolni a döntéseket
a jegybanki ülések napirendjét előzetesen el kell küldeni a kormánynak, így az MNB nem folytathat bizalmas megbeszéléseket
a jegybankelnökre vonatkozó fizetési plafon már most életbe lépett, pedig csak egy új elnökre vonatkozhatna a befolyásolás elkerülése miatt
a jegybankelnöknek és a monetáris tanácsnak olyan esküt kell tenniük az ország és annak érdekeinek szolgálatára, ami problémás, tekintve hogy a jegybankelnök egyben az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja.
problémás lehet a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak menesztéséről szóló szabályozás (a parlament is javasolhatja a monetáris tanács tagjának menesztését)
szintén problémás lehet a monetáris tanács kibővítése és egy újabb alelnök kinevezésének lehetősége
bár az MNB és a PSZÁF jövőbeni összeolvadását lehetővé tevő szabályozás a pénzügyi stabilitásról szóló sarkalatos törvényben önmagában nem problémás, az viszont igen, hogy az összevonás esetén a jegybankelnök az új szervezetben csak alelnöki rangot kapna, ami veszélyezteti a függetlenségét.