Egyszerűbb, korszerűbb, kiszámítható adórendszerre van szüksége az Európai Uniónak, amely még nem látja érettnek az időt a társasági adókulcs harmonizálásra, noha a 25 országból 10 támogatja, 8 pedig nyitott a változtatásra - mondta Kovács László vám- és adóügyi biztos Budapesten, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves jelentésének közzététele alkalmából rendezett tájékoztatón
"Egyetértek a HEBC jelentésével, amely szerint ideje egyensúly közeli állapotba hozni a magyar államháztartást" - jelentette ki Kovács László. Hozzátette: itt az idő, hogy Magyarország hozzáfogjon a reformokhoz, mert reformok nélkül a kiigazítás, az államháztartás javuló egyensúlya csak átmeneti állapot lehet. Az EU-biztos hangsúlyozta: félreértés, hogy Magyarországnak, vagy bármelyik tagállamnak valamilyen elvont brüsszeli elvárásnak kell megfelelnie.
"A tagállamoknak a közösen elfogadott szabályokat kell betartaniuk és a közösen elfogadott célokért kell dolgozniuk" - mondta. Az EU egységesnek mondott belső piacát 25 féle adórendszer jellemzi, a társasági adó alapját 25 módon számítják ki - jelezte Kovács László. Az EU biztos véleménye szerint a multinacionális vállalatoknál bevezethető lenne a konszolidált adóalap, amelynek alapján az egyik országban bekövetkezett veszteség leírható lenne a másik országban megtermelt nyereségből.
Egy másik most készülő javaslat szerint egyablakos áfa-fizetés valósulna meg, azaz minden cég a saját országában fizetné meg az áfát. Egyszerűbb, korszerűbb, kiszámítható adórendszerre van szüksége az Európai Uniónak, amely még nem látja érettnek az időt a társasági adókulcs harmonizálásra, noha a 25 országból 10 támogatja, 8 pedig nyitott a változtatásra. Hét ország azonban ellenzi azt, köztük Nagy-Britannia és Írország, amelyek az adószuverenitást hangsúlyozzák.
"Az adóbeszedés hatékonyságának javítása óriási lehetőségeket rejt, hiszen jelenleg az EU GDP-jének 2,5 százalékát, 200-250 milliárd eurót tesz ki az adócsalás illetve adókerülés" - fogalmazott Kovács László. Hozzátette: áfából 50-60 milliárd euróra becsülhető a be nem fizetett összeg. Az EU versenyképessége nagymértékben függ attól, hogyan sikerül a magánvállalkozásokat adókedvezménnyel a kutatási-fejlesztési tevékenység felgyorsítására ösztönözni, erre ősszel javaslat készül - jelezte Kovács László.
Elmondta azt is, hogy amíg az USA a GDP 3,5 százalékát fordítja k+f tevékenységre, addig az EU csak 1,7 százalékot, igaz Finnország például 3 százalékot. (Az EU biztos nem említette, de Magyarországon az arány 0,9 százalék.) Szerencsére az EU felismerte e téma fontosságát, amit jelez az is, hogy amíg a most befejeződő hét éves költségvetésben a k+f tevékenység ösztönzésére 27 milliárd eurót fordít a közösség, addig 2007-2013 között az összeg már 54 milliárd euró lesz - mondta Kovács László.
(MTI)