Elfogadták az Európai Unió tagországainak környezetvédelmi miniszterei kedden az árvizekkel kapcsolatos irányelvet, amelynek megszületéséhez Magyarországnak különös érdekei fűződtek, közölte Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy az irányelvben előírt kötelezettségeket a tagállamok teljesítsék, köztük a kockázati és veszélytérkép készítését, az információcserét, a kockázatkezelési tervek létrehozását és azt, hogy valamely állam nem növelheti a szomszéd ország árvízi kockázatát saját intézkedéseivel. Megnyitja a jogszabály az utat arra is, hogy a szolidaritási elv alapján az unió támogatásokkal is még többet tudjon tenni ezen a területen, mutatott rá Persányi Miklós. Közös álláspontra jutottak a tagállamok a természetvédelmet szolgáló LIFE Plusz programot illetően is, amely alapján Magyarország lakosságánál és területénél arányosan nagyobb, 2007-ben 4,835 millió euró támogatásra számíthat e célra.
Több tagállam, köztük Magyarország kifejezésre juttatta, hogy kevesli a természetvédelemre és természeti sokféleségre fordítható összegeket, de végül e témában kompromisszumos megoldás született. Magyarországra a hét évre előirányzott 2,1 milliárd eurónak 2,56 százaléka jut. A találkozó témája volt a módosított génszerkezetű növényekkel kapcsolatos uniós álláspont.
Persányi Miklós elmondta: e kérdésben Magyarország "továbbra is az elővigyázatosság oldalán áll". Mint mondta, örömmel látja azt, hogy az Európai Bizottság is "rugalmasabb álláspontra kezd helyezkedni", és az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség "sem olyan mereven elutasító a tagállami javaslatokkal szemben", mint korábban volt (létrejön ugyanis egy bizottság, amely a javaslatok vizsgálatához szükséges módszereket majd kidolgozza). - Úgy tűnik, az a különbség, amely a bizottság és a tagállamok ... számbeli többsége között fennállt, most egy kicsit összehangolódik - mondta a miniszter.
Úgy ítélte meg ugyanakkor, hogy a témában további intézkedésekre is szükség van, például az ökológiai hatásvizsgálatok regionális szintű elvégzésére, illetve egységes módszertan kidolgozására egyebek között a toxikológiai vizsgálatokhoz. Persányi Miklós közölte: jóváhagyta a tanács a korábbi négy levegővédelmi irányelvet felváltó új keretszabályozást (Tiszta levegőt Európának néven). Ez kiterjeszti az eddigi előírásokat a legnagyobb kockázatú, mikroméretű (2,5 mikrométernél kisebb szemcséjű) szálló porokra is, amelyek évente Európában mintegy 300 ezer "elvártnál korábbi" halálozást okoznak. E ponton a bevezetés ütemezéséről komoly vita volt.
A stratégia révén mindenesetre az EU 2020-ra felére szeretné csökkenteni az életvesztést. A hulladékok kezelésével és újrafeldolgozásával kapcsolatos stratégiára vonatkozóan Magyarországnak az az álláspontja, hogy az égetés ne legyen egyenrangú az újrahasznosítással. Fontos emellett, hogy nagy távolságokra ne szállítsanak hulladékokat, hanem a helyi kezelést vagy ésszerű távolságok tartását részesítsék előnyben. Ebben a témában a visegrádi országok közös nyilatkozatot tettek, mondta Persányi. Megtárgyalták a miniszterek azt is, hogyan lehet növelni a bioüzemanyagok felhasználását az unión belül. E területen fontosnak nevezte Persányi Miklós a piaci korlátok leépítését és a piaci ösztönzők fokozását. Magyarország ebben komoly lépésekre készül a közeljövőben, tette hozzá. (forrás: MTI)