Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának meghallgatásáról tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: Magyarország komoly elismerést kapott a szervezettől, ugyanakkor kritikus kérdéseket is tettek fel a delegáltak, azonban a magyar küldöttség mindenre megnyugtató választ tudott adni. Az államtitkár megjegyezte: az alkotmányhoz fűződő kérdések egy része egyfajta tudatlanságról tanúskodott.
Az államtitkár az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról elmondta: 47 ország delegál tagokat a testületbe, és 2006-ban döntöttek arról, hogy az összes ENSZ-tagállamot négyévi rendszerességgel fogják monitorozni a jövőben. Hozzátette: azt, hogy milyen sorrendben vizsgálják az országokat, sorsolással döntötték el.
.
Balog a meghallgatásról elmondta: a magyar küldöttségnek több mint ötven ország delegáltja tett fel kérdéseket a legkülönfélébb emberi jogi vonatkozású témákban, ezek kétharmada a romák integrációjára és helyzetére irányult. Az államtitkár ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Járóka Lívia néppárti EP-képviselő éveken keresztül "házalt" az EU-tagállamoknál az egységes romastratégiával, mégis egészen hazánk soros elnökségéig kellett arra várni, hogy uniós prioritássá váljon a probléma kezelése.
Balog Zoltán a svájci küldött kérdésére reagálva elmondta: ami Gyöngyöspatán történt, az elfogadhatatlan a magyar kormány számára is, ezért lépett fel a lehető leghatározottabban a rendőrség a helyszínen, és ezért módosította a Büntető törvénykönyvet a Parlament is a közelmúltban. Pontosításként hozzáfűzte: a svájci küldött a szélsőségesek viselkedését bírálta, nem pedig a kabinet intézkedéseit.
Az alkotmánnyal kapcsolatos kérdésekről szólva az államtitkár úgy fogalmazott: a francia delegált kérdése jól mutatta, hogy egyfajta tudatlanság motiválhatta ezeket a kérdéseket, hiszen a küldött azt sérelmezte, hogy az új alaptörvény nem tiltja a halálbüntetést. Ezzel összefüggésben Balog kiemelte: a hazánk által aláírt nemzetközi szerződések alapján természetesen nem lehet Magyarországon halálbüntetést kiszabni.
Az eljárás részleteit taglalva a politikus elmondta: a testület 147 ajánlást fogalmazott meg hazánk számára, hozzátéve: Magyarországnak péntekig kell kiadni egy előzetes nyilatkozatot, hogy mely ajánlásokat tudja elfogadni magára nézve, majd szeptemberben kell a végleges álláspontot megküldeni a testületnek. Balog ezzel összefüggésben kiemelte: az ajánlások száma nem kiugróan magas, hiszen az Emberi Jogi Tanács Dániának tavaly 150 kérdést fogalmazott meg.
Kérdésre válaszolva az államtitkár megerősítette, hogy májusban látogatást tesz hazánkban az ENSZ különmegbízottja. A Richard Field amerikai üzletember szerepét firtató kérdésre úgy reagált: a parlamenti vizsgálóbizottság nyilván fel fogja tárni, hogy milyen szerepe lehetett az üzletembernek a gyöngyöspatai eseményekben, ugyanakkor magánvéleményét kifejtve leszögezte: elítélendő és kritikus a vállalkozó által tanúsított magatartás.
Az egyenruhás bűnözés megjelenésében komoly szerepet játszhatott az idős emberek ellen a közelmúltban elkövetett bűncselekmények elszaporodása, ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy egyes pártok politikai tőkéjük gyarapítására igyekeznek felhasználni e sajnálatos eseteket - válaszolt az államtitkár a témában feltett újságírói kérdésre.
Szintén kérdésre válaszolva Balog elmondta: a testület a kormány jelentésére, a civil szervezetek által készített "árnyékjelentésre", illetve az Emberi Jogi Tanács "trojkájának" (Franciaország, Gabon, Ukrajna) összefoglalójára támaszkodott a kérdések kidolgozása során.
Az államtitkár a sajtótájékoztató végén köszönetét fejezte ki a magyar delegáció munkatársainak az előzetes felkészülésben és a meghallgatáson nyújtott segítségért.