Médiatörvény: két hetet adott a kormánynak az Európai Bizottság

EU - 2011-01-22

Neelie Kroes médiaügyekben illetékes EU-biztos két héten belül várja a választ arra az európai bizottsági levélre, amelyben a testület kifejti az Orbán-kormány médiatörvényével kapcsolatos aggályait.

Neelie Kroes biztos szóvivője, Jonathan Todd elmondta, hogy a levél azokat a fenntartásokat fogalmazza meg, amelyeket a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes Kroes a hét elején már elmondott az Európai Parlament bizottságai előtt.

"A bizottság szolgálatainak súlyos kételyei vannak a magyar szabályozás unióssal való megfelelőségét illetően" - áll a levélben. A szóvivő három aggályt emelt ki külön is a szövegből. Ezek egyike a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a műsorszórás területéről a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra való kiterjesztésével kapcsolatos. A bizottság leszögezte, hogy a kiegyensúlyozottság kötelező a televíziós műsorszolgáltatók számára, ugyanakkor a magyar szabály az egyéni esetekben túl nagy értelmezési lehetőséget biztosít, továbbá kellően pontos korlátozó kritériumok hiányában aránytalan akadályt támaszthat az on-demand szolgáltatókkal szemben. A probléma az uniós alapjogi charta 11. cikkelyét is érintheti, amely a véleménynyilvánítási és információhoz jutási szabadság jogát mondja ki - derül ki a szövegből.

 

A másik fenntartás az eredetországnak az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvben foglalt elvét érinti, amely szerint a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia, és ettől csak precízen megfogalmazott feltételek mellett engedi az eltérést. A magyar törvény viszont a bizottság meglátása szerint a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra e feltételeken túl is vonatkozik. A levél e pontnál megemlítette, hogy a bizottságnak kételyei vannak a bírságok kiszabásának arányosságával kapcsolatban is.

 

A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti. A holland biztos aggodalma szerint ugyanis ezek kiterjesztése olyan médiára, mint az internet, a blogok, gazdasági elemzések, "nem igazolható korlátozásként" tekinthető olyan szolgáltatókra, akik Magyarországon kívánnak letelepedni vagy más tagországból Magyarországon kívánnak szolgáltatni.