Surján László kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő három frakciót (néppárt, liberálisok, konzervatívok) kovácsolt össze annak érdekében, hogy a kohéziós politika forrásainak elosztásában a GDP melletti más mutatószámok ne befolyásolják a tagállamoknak jutó összeget, azok csak a tagállamon belüli szétosztásban kapjanak - amennyiben a tagállam kívánja - bizonyos szerepet. Ennek eredményeként, a bizottság többsége leszavazta a zöld és szocialista indítványokat.
Amennyiben nem a GDP lenne az európai régiók fejlettségének mérőmutatója, hanem más tényezőket is figyelembe vennénk, akkor a jövőben az uniós támogatások nemcsak a legszegényebb régiókba irányulnának. Így a felzárkózás lelassulna, vagy meg is állna. A nemzeti össztermék ugyan nem jól tükrözi a társadalom jólétét, nem alkalmas boldogságmérésre sem, de a támogatások elosztására jelenleg nincs alkalmasabb mutató. A környezetvédelmi bizottság a jelentés kapcsán érthetően a környezet állapotára helyezi a hangsúlyt, az EP Regionális Fejlesztési Bizottságának viszont nagyon határozottan kell kiállnia az elosztás eddigi elvének megtartása mellett.
Ha eltérünk az eddigi gyakorlattól, alapjaiban rendül meg a szolidaritás eszméje, ami nélkül nem létezik Európai Unió – figyelmeztetett Surján László, aki a néppárti frakció témafelelőseként képviselte a kohéziós országok érdekeit. Fel kell készülni arra, hogy az új pénzügyi keretterv elkészültéig újabb és újabb hasonló támadások lesznek. A kohéziós politika forrásainak elosztása azonban nem függhet önös érdekektől. Továbbra is a legszegényebb régiók felzárkóztatására kell koncentrálni, s ez az egész Európai Unió hosszú távú érdeke – jelentette ki a tegnapi vitában Surján László kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő.
Kiadó: Magyar Néppárti Képviselőcsoport, Európai Parlament