Csökkenthetik a felzárkózást szolgáló pénzügyi keretet. Az uniós tagországoknak és a régióknak lobbizniuk kell a felzárkóztatási forrásokért.
Magyarország érdeke, hogy a 2014-től kezdődő hosszú távú uniós költségvetésben a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását szolgáló európai uniós kohéziós politika legalább akkora költségvetési forrásból gazdálkodjon, mint a jelenlegi időszakban.
Az EU költségvetéséből egyre több közösségi feladatot kell finanszírozni, miközben az uniós költségvetés teljes összege valószínűleg 2014-et követően is a jelenlegi szinten marad. Ezért elkerülhetetlennek tűnik, hogy a jelenlegi nagy kiadási tételek, azaz a kohéziós politika és a Közös Agrárpolitika forrásai csökkenjenek. Ez ellen közösen kell fellépnie a kohéziós politikában érintett összes tagállamnak és régiónak. Magyarország mindkét kiadási tételnek haszonélvezője, de az ország hosszú távú fejlődését a kohéziós politika forrásai jobban szolgálják. Ezért hazánknak is erősen kell lobbiznia, hogy a felzárkóztatást szolgáló uniós támogatások semmiképpen se csökkenjenek 2014 után - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, a Fejlődő Városok Hálózata által rendezett konferencián, Budapesten.
A Fejlődő Városok Hálózata keretében Budapest külföldi partnervárosok együttműködésével keres közös válaszokat a nagyvárosi fejlődés által felvetett problémákra. A budapesti találkozón holland, lett, szlovén és szlovák városok képviselői vettek részt. A szocialista delegációvezető emlékeztetett, hogy az Európai Unióra háruló feladatok a Lisszaboni szerződés hatályba lépésével megszaporodtak. A feladatok ellátásához szükséges forrásokat egyes tagállamok a kohéziós politika, illetve a Közös Agrárpolitika forrásainak elvonásával teremtenék meg.
Korábban úgy tűnt, hogy a költségvetési alku vesztese a Közös Agrárpolitika lehet, ám a helyzet mára megváltozott, a mezőgazdasági lobbi szervezettnek és sikeresnek bizonyult. A mezőgazdasági támogatások környezetvédelmi és szociális elemeinek hangsúlyozásával sikerült olyan érvrendszert kialakítani, amellyel igazolhatók a társadalom szemében az agrárkifizetések, és amellyel az uniós pénzügyminisztereket is meg lehet győzni a támogatások hasznosságáról.
A kohéziós politika fennmaradásában érdekelt országoknak és régióknak ezért sürgősen össze kell fogniuk és közösen kell fellépniük a fejlődésüket szolgáló támogatások megőrzése érdekében.
A kohéziós politika jelenleg az Európai Unió költségvetésének legnagyobb kiadási tételét képezi, és Magyarország érdeke, hogy annak szintje 2014-et követően se csökkenjen. Írország, Finnország, Spanyolország és Portugália példája igazolja, hogy a kevésbé fejlett országok csak akkor képesek érdemben csökkenteni lemaradásukat az unió fejlettebb térségeihez képest, ha legalább két teljes költségvetési időszakon keresztül jutnak uniós fejlesztési forrásokhoz - mondta Tabajdi Csaba. A képviselő emlékeztetett arra, hogy Magyarország a csatlakozás óta az uniós tagállamok élvonalába tartozott az Európai Uniótól érkező felzárkóztatási támogatásokat lehívásában és felhasználásában. 2004 és 2010 között a baloldali kormányok nagyszabású infrastrukturális fejlesztést hajtottak végre az országban. Ennek keretében többek között sikerült megduplázni az országban a gyorsforgalmi úthálózat hosszát, felújítani csaknem 400 iskolát és óvodát, valamint 36 egészségügyi intézményt. Az említett időszakban 260.000 új lakás épült és csaknem ugyanennyi lakás korszerűsítését támogatták a Panelprogram keretében.
Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációj
OS