Európa számára létkérdés, hogy kutatási-innovációs tevékenységét a 2000-ben kötött és nemrégiben felülvizsgált Lisszaboni Szerződés értelmében a világ élvonalába juttassa. Ebben kulcsszereplő lehet a Magyar Tudományos Akadémia épületében szeptember 15-én megalakult az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI).
A Magyar Tudományos Akadémia épületében szeptember 15-én megalakult az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI). A délelőtti ünnepi ülésen hazai és uniós közjogi méltóságok szólaltak fel. Délután megtartotta első, alakuló ülését az Intézet Igazgatótanácsa, amely elnökének Martin Schuurmans-t választotta.
Az ünnepi ülésen felszólalt Dr. Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, az Európa Parlament alelnöke, illetve a francia elnökség képviseletében Valérie Pécresse, a francia kormány felsőoktatásért és kutatás-fejlesztésért felelős minisztere.
A felszólalók beszédükben mind kiemelték:
Európa számára létkérdés, hogy kutatási-innovációs tevékenységét a 2000-ben kötött és nemrégiben felülvizsgált Lisszaboni Szerződés értelmében a világ élvonalába juttassa. Ebben kulcsszereplő lehet a Magyar Tudományos Akadémia épületében szeptember 15-én megalakult az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI). ma megalakult intézetnek, amelynek elsődleges feladata az lesz, hogy kapcsolatokat teremtsen az felsőoktatási, a kutatási, illetve a gazdasági szféra szereplői között. Az intézet létrejötte nem korlátozza majd az egyes tagállamok kutatási önállóságát; lehetőséget teremt ezen tevékenységek összehangolására. Az intézet tevékenységét bizonyos előre meghatározott, kulcsfontosságú kutatási területekre fókuszálja majd, támogatást pedig kiválósági alapon ad majd a jelentkezőknek.
A rendezvényhez kapcsolódó sajtótájékoztatón Molnár Károly megerősítette: a kormány szeptemberben elfogadta az intézet felállásához szükséges intézkedés-csomagot, illetve gondoskodott az intézet kapcsán tett magyar vállalások (az EITI-nek otthont adó épület 20 éves bérleti díja, illetve az Intézet 20 alkalmazottjának 5 éves bére) anyagi fedezetéről is. Ján Figel, az Európa Bizottság tagja ugyancsak a sajtótájékoztatón mondta el: az ETI megalakulása egy fordulópont a Lisszaboni Szerződésben tett vállalások teljesítményében. Alapvető szerepe lehet abban, hogy a kutatóhelyeken létrejött tudás a piacra kerülhessen, és ezzel a kutatás valóban az innováció motorjává válhasson. Ráadásul az intézmény létrehozása tökéletesen illeszkedik az EU szervezetébe is - hangsúlyozta Ján Figel.
Megválasztották az igazgatótanács elnökét
A EITI igazgatótanácsa első ülését délután két órai kezdettel tartotta; első elnökét is ekkor választotta meg. A testület új elnöke, Martin Schuurmans az ülés után elmondta: éppen itt az ideje, hogy az európai kutatás új lendületet kapjon, és a világ élvonalába kerüljön.
Martin Schuurmans több évtizedes akadémiai és ipari kutatási, kutatásmendzsmenti tapasztatai közül a Philipsnél végzett alapkutatási tevékenységét emelte ki, ahol elsősorban szupravezetőkkel, félvezetőkkel foglalkozott; megfogalmazása szerint mindig azzal, ami a legnagyobb újdonság volt.
Elnökként ő vezeti majd az igazgatótanács üléseit, ő határozza meg az ülések napirendjét, illetve az ő hatásköre lesz a hozott döntések végrehajtásának felügyelete is. Saját vezetési stílusáról elmondta: elsődleges feladatának mindig azt tartotta, hogy biztosítsa: a szükséges döntések végül is megszülessenek. "Figyelni, gondosan megtárgyalni, majd dönteni" - röviden így foglalta össze vezetői filozófiáját.
(www.edupress.hu)