Teljes egyetértésben megerősítették az európai uniós tagországok állam- és kormányfői pénteken azt, hogy meg kell őrizni az EU-n belül a határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni rendszer vívmányát.
Az ülés után kiadott zárónyilatkozat szerint hozzátették ugyanakkor, hogy ki kell dolgozni egy mechanizmust, amely akkor lesz életbe léptethető, ha az egész schengeni együttműködést rendkívüli körülmények veszélyeztetik.
Ez utóbbin a közlemény szerint "fokozatos, differenciált és összehangolt" intézkedések sorozatát értik, amelyek célja azon országok segítése, amelyekre "külső határaikon súlyos nyomás nehezedik".
Az uniós tagállamok egy részét az év eleje óta az észak-afrikai társadalmi változások nyomán menekülthullám érte el. Ezért vetették fel a magyar elnökség idején több tagországban azt, hogy az uniónak lehetővé kellene tennie a határok ideiglenes visszaállítását meghatározott körülmények között.
Az állam- és kormányfők döntése szerint a következő hónapokban az Európai Bizottság dolgoz majd ki javaslatokat arra, pontosan milyen feltételek alapján lenne működtethető az új mechanizmus.
Megállapodtak a csúcstalálkozón abban is, hogy legkésőbb a jövő év végéig ki kell dolgozni az európai közös menekültügyi rendszert.
A csúcstalálkozó résztvevői külön foglalkoztak az észak-afrikai helyzettel. Mint Herman Van Rompuy, az ülés elnöke elmondta, az EU továbbra is kulcsszerepet kíván játszani az ott zajló történelmi változásokban.
Van Rompuy külön méltatta a magyar elnökség sikerét abban, hogy lezárult az EU külső határainak védelmét segítő ügynökségnek, a Frontexnek a megerősítésére vonatkozó uniós intézményközi tárgyalás.
Az észak-afrikai térség egyes országainak helyzetét is áttekintve az állam- és kormányfők határozottan elítélték a szíriai rezsim erőszakos fellépését a polgári lakosság ellen.
A csúcstalálkozó ideje alatt jelentették be, hogy kibővítették a Szíria elleni szankciókat, amelyek immár az iráni Forradalmi Gárda három vezetőjét, köztük az alakulat parancsnokát is sújtják.
Jemen belső helyzetét illetően is aggodalmát fejezte ki a kormányfői tanács, és a békés, bevonó jellegű átmenet szükségességét hangsúlyozta.
Tárgyaltak a kormányfők a közel-keleti helyzetről is. Megállapították, hogy a tartós rendezés egyetlen lehetséges útjának továbbra is az érintett felek közti közvetlen tárgyalásokat tartják.
MTI