Az Európai Unióban működő vállalatok fejlődését elsősorban a tőkéhez való hozzáférés nehézsége és a szabályozási rendszer bonyolultsága hátráltatja - áll a Európai Bizottság jelentésében, amelyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) juttatott el csütörtökön az MTI-nek.
Az Európai Bizottság által közzétett kutatási eredmények szerint bár a vezető európai vállalatok a kutatási-fejlesztési-innovációs (K+F+I) befektetéseinek háromnegyede jelenleg még az Európai Unión belül valósul meg, a következő években ezek a beruházások egyre inkább eltolódnak Kína, Japán, India, az Egyesült Államok és az unión kívüli európai országok irányába.
Mindez azt jelenti, hogy az EU továbbra sem tekinthető vonzó helyszínnek az innovációs befektetések számára, ami egyre komolyabb versenyhátrányt okoz a fő nemzetközi riválisokkal szemben. Összességében a K+F+I beruházások terén 5 százalékos növekedésre lehet számítani a felmérésben részt vevő európai nagyvállalatoktól kapott adatok alapján, ugyanakkor az Európai Unióban várhatóan mindössze csak 3 százalékkal nő majd az érintett vállalatok innovációs kiadása. Az ilyen beruházások fennmaradó két százalékát tehát már az unión kívüli területeken hajtják végre - derül ki az összegzésből.
Az MGYOSZ szerint az EU területén működő vállalatok fejlődését a tőkéhez való hozzáférés nehézsége és a szabályozási rendszer bonyolultsága hátráltatja leginkább. Ezek a problémák nem csupán az európai K+F+I befektetések volumenét csökkentik, de lényegében a teljes uniós vállalati szektor gazdasági tevékenységét is negatívan befolyásolják.
"Európai szinten összehangolt innovációs politikára van szükség a K+F+I beruházások visszaesésének megállítása érdekében. Sürgős intézkedéseket igényel továbbá a vállalkozások forráshoz jutásának megkönnyítése és a szabályozás egyszerűsítése az Európai Unió részéről, ha nem akar végleg lemaradni a globális gazdasági versenyben távol-keleti és tengerentúli versenytársai mögött" - mondta Futó Péter, a BusinessEurope alelnöke, az MGYOSZ elnöke.
Az MGYOSZ szerint mielőbbi beavatkozásra van szükség e káros folyamatok visszafordítása érdekében az EU egészében, így Magyarországon is.
Ezek közül a legfontosabb a vállalkozások tőkéhez jutásának elősegítése, egységes uniós szabályozási rendszer kialakítása, különös tekintettel a kockázati- és magántőke-befektetésekre, a vállalkozások és az egyetemek közötti K+F+I együttműködések támogatása és a közvetlen kormányzati K+F+I támogatások jelenlegi szintjének emelése.