Nemcsak jövőre jósol a kormánynál magasabb, 3,3 százalékos deficitet az Európai Bizottság: előrejelzésük szerint az idén egyszeri tételek nélkül a GDP 6 százalékát is meghaladná a hiány. Ez arra utal, hogy Brüsszelben a magán-nyugdíjpénztári vagyon mellett a különadókat is egyszeri bevételként értékelik.
A megvalósítás körüli kockázatokkal, valamint a magán-nyugdíjpénztári pénzek mellett a különadók egyszeri tételnek minősítésével magyarázható az, hogy friss előrejelzésében az Európai Bizottság (EB) miért jósol a magyar kormánynál rosszabb költségvetési egyenleget mind ez évre, mind 2012-re. A tavaszi gazdasági prognózis szerint az idén 1,6 százalék lesz a magyar büdzsé többlete, jövőre pedig 3,3 százalékos, vagyis a maastrichti limit feletti deficit alakul ki az államháztartásban.
A kormányzati várakozásokban szereplő 2 és a bizottság előrejelzésében található 1,6 százalékos szufficit közötti különbség elsősorban a kockázatok eltérő megítélésével magyarázható. Az viszont jelentős eltérés, hogy az EB szerint egyszeri tételek nélkül a magyar büdzsé hiánya az idén meghaladná a GDP 6 százalékát. Az, hogy a brüsszeli szakemberek pontosan hogyan számoltak, csak június második hetében derül ki, az EB ugyanis ekkor teszi közzé az előrejelzés mögött húzódó háttéradatokat. Lapunk számítása szerint azonban ekkora hiány csak úgy jöhetett ki, hogy Brüsszelben nemcsak a magánnyugdíjpénztáraktól az államhoz kerülő százmilliárdokat minősítették egyszeri tételnek (teljes joggal), hanem a három évre kivetett bankadót és ágazati különadókat, sőt, valószínűleg a korábban a magánnyugdíjpénztárakba áramló tb-járulékok átirányítását is