Egyúttal a Bizottság nehezményezi, hogy a magyar hatóságok még mindig nem szolgáltatottak teljes körű információt a baleset körüményeiről, illetve a kiömlött szennyeződés pontos kémiai-analitikai összetételéről.
Tabajdi Csaba, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának tagja érthetetlennek nevezte a magyar hatóságok magatartását az adatszolgáltatás elmulasztása miatt. A képviselő felszólította a magyar kormányt, hogy adjon meg minden kért információt a vizsgálat lefolytatásához. Az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy a jelenleg hatályban lévő uniós környezetvédelmi jogszabályok vajon elegendőek-e a magyarországihoz hasonló katasztrófák megelőzésére. A vonatkozó joganyag átfogó felülvizsgálata után közleményt fog kiadni, melyben a megelőzési- és ellenőrzési mechanizmusokban esetlegesen fennálló joghézagokra kíván rávilágítani. A Bizottság ezzel párhuzamosan vizsgálja, hogy Magyarország megfelelően alkalmazta-e ezeket az uniós jogszabályokat, és szükséges-e ezért jogsértési eljárást indítani ellene. A hiteles helyzetelemzés és jogszabályi felülvizsgálat azonban pontos adatszolgáltatás hiányában egyelőre falakba ütközik. A közvetlen vészhelyzeti reagálást követően mind a Bizottságnak, mind a magyar hatóságoknak a baleset hosszú távú hatásaira kell összpontosítaniuk, hogy levonhassák a szükséges következtetéseket. A Bizottság tervezi az ipari tevékenységek környezeti felelősségvállalását szolgáló biztosítás kötelezővé tételét. Magyarországot azért is elmarasztalja, amiért korábbi terveivel ellentétben még mindig nem iktatta törvénybe a felelősségvállalás ezen formáját.
A kolontári baleset is megmutatta, hogy a kötelező pénzügyi biztosítás megléte elengedhetetlen a jövőre nézve. A »szennyező fizet« elve jelenleg ugyanis nem érvényesíthető megfelelően, hiszen az iszapömlés több mint 40 milliárd forintos kárt okozott, amit a MAL Zrt. 8 milliárd forintos vagyona nem tudna fedezni. Még akkor sem, ha bebizonyosodna, hogy egyedül a MAL felelős a balesetért – fűzte hozzá Tabajdi. Az Európa Bizottság a katasztrófa hosszútávú ökológai hatásáról a következőt állapította meg: A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a baleset súlyossága a kiömlött iszap nagyon nagy mennyiségének és erős lúgosságának következménye. Amennyiben ez megerősítést nyer, a környezetre gyakorolt hosszabb távú hatás valószínűleg mérsékelt lesz és behatárolt területre korlátozódik majd. Úgy tűnik, a Duna nem szennyeződött jelentősen. A környezeti és lakossági károk enyítésére több uniós forrást is igénybe vehetne Magyarország. A kormány a meglévő regionális politikai és vidékfejlesztési programok keretében fordulhatna uniós pénzügyi segtségért, egyelőre azonban Brüsszelnek nincs tudomása erre vonatkozó beadott magyar pályázatról. Az Európa Bizottság válaszában ezt külön kiemelte. Tabajdi Csaba érthetetlennek nevezte, hogy a kormány miért nem jelezte még igényét az EU illetékes szerveinek a források lehívása érdekében.
Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja