Az MSZP Európai parlamenti delegációjának tájékoztató levele az Európai Parlament képviselőihez az új magyar alkotmány elfogadásáról.

Ezeknek az értékeknek egyértelműen jelen kell lennie valamennyi tagállam alkotmányában, ahogyan az uniós csatlakozást követően elfogadott Finn Alkotmány esetében ez érvényesült is.

Az új magyar alkotmányban azonban ezek az értékek több ponton nem érvényesülnek.   Az alkotmány elfogadása és az azt követő sarkalatos törvények alapjaiban meghatározzák a magyarországi jogállamiságot és a demokratikus intézmények jövőjét. Sőt, lehetséges, hogy még Magyarország EU-n belüli pozícióját is érinthetik. A kormánykoalíció - amely a parlamenti mandátumok több mint 2/3-val rendelkezik, a leadott szavazatok 52,73%-át szerezte meg, ami a választásra jogosult állampolgároknak csak a 34%-át testesíti meg - arra használja fel többségét, hogy gyengítse a kormányzati hatalom ellenőrzésére hivatott intézményeket (az Alkotmánybíróságot, a Költségvetési Tanácsot, a közmédiát, a bíróságokat), és maga alá gyűrje a politikai rendszert.  A demokratikus ellenzék a Magyar Országgyűlésben olyan jogi garanciákat kért, amelyek biztosíthatták volna, hogy az új alkotmány széles politikai konszenzuson alapuljon, demokratikus módon megvitatásra kerüljön, és jelentős támogatást élvezzen az állampolgárok részéről. A FIDESZ elutasította ezt a javaslatot, sőt, hatályon kívül helyezte azt a korábbi alkotmányos szabályt is, amely kimondta, hogy egy új alkotmány elfogadásához 4/5-ös parlamenti többség szükséges. Így lehetővé vált, hogy a kormányzó pártok az ellenzék támogatása nélkül döntsenek. A Magyar Szocialista Párt és a Lehet Más a Politika elnevezésű öko-párt ezért döntött úgy, hogy távol marad az alkotmányozási folyamattól. A szélsőjobboldali, radikális Jobbik kezdetben részt vett a szöveg kidolgozásában, de nemmel szavazott a zárószavazáson. Ez azt jelenti, hogy az alkotmányt kizárólag a FIDESZ szavazta meg.

    A demokratikus ellenzék a következő okok miatt döntött úgy, hogy nem vesz részt az alkotmányozási folyamatban:  - Az új alkotmány elfogadása a magyar EU-elnökség idejére esik. Ebben az időszakban nem célszerű nagyszabású belpolitikai vitákat folytatni. - Nincs politikai egyetértés az új alkotmány szükségességét és tartalmát illetően.  - Nincs társadalmi konszenzus az új alkotmányról. A választási kampány során a FIDESZ meg sem említette programjában, hogy új alkotmány elfogadására készül;  - Az új alkotmány előkészítése során nem zajlottak érdemi egyeztetések a magyar társadalom különféle csoportjainak képviselőivel, többek között az ellenzéki pártokkal, szakszervezetekkel, a magyarországi kisebbségi szervezetekkel és a civil szervezetekkel. Az alkotmány koncepcióját egy szűk politikai elit készítette elő és vitatta meg, így az nem tükrözi a magyar társadalom akaratát. A kormány mindössze egy rövid kérdőívet küldött ki Magyarország 8 millió választópolgárának, de kevesebb, mint egymillió válasz érkezett. Ez nem pótolja a valódi nyilvános vitát; - Az európai gyakorlatot figyelembe véve, az alkotmány megvitatására és elfogadására szánt idő rendkívül rövid volt. A kormány április 18-án fogadta el az új alaptörvényt, ezzel megközelítőleg négy hetet hagyott a nyilvános vitára.  - Nincs olyan kényszer, amely az új alkotmány sürgős elfogadását indokolná  – ezt a véleményt osztja a magyar alkotmányjogászok döntő többsége, köztük Magyarország előző jobboldali köztársasági elnöke Sólyom László, aki korábban maga is az Alkotmánybíróság elnöke volt. A FIDESZ azt állítja, hogy a jelenlegi, 1949-ből származó alkotmány kommunista. Ez azonban nem igaz, mert az alkotmányt teljes mértékben felülvizsgálták és módosították az 1989-es rendszerváltáskor.    A folyamat abszurditását az is jól mutatja, hogy a Fidesz az alkotmány zárószavazásának napján nyújtott be 16 módosító javaslatot, amelyek az alkotmány lényegi pontjait érintik. Többek közt:  - Nem kapnak alkotmányos védelmet a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek nyelvei. - Egy módosítás kinyilvánítja, hogy a magyar mezőgazdaság legyen mentes a genetikailag módosított élőlényektől. 

    Az új alkotmány tartalmával ezen kívül is súlyos problémák vannak a következő pontokon:      A jogállamiság kereteinek szűkítése, nyomásgyakorlás a független intézményekre  - Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése: a Fidesz, válaszul az Alkotmánybíróság egyik közelmúltban született döntésére, elvonta a testület azon jogát, hogy a központi költségvetést érintő bármely jogszabály alkotmányosságát vizsgálhassa. Az új alkotmány e jogot csak akkor adja vissza az Alkotmánybíróságnak, ha az államadósság mértéke a GDP 50 %-a alá csökken. Szakértők szerint ez legalább 10 évet vesz igénybe. Az alkotmánybírók száma a korábbi 11-ről 15 főre (mandátumuk hossza pedig 9 -ről 12 évre) fog nőni. A FIDESZ 2/3-os többséggel további négy hozzá hű alkotmánybíró jelölésére tehet javaslatot. - A Bíróságok függetlenségének korlátozása: Az új alkotmány, a korábbi alkotmánnyal ellentétben nem tesz említést a bírósági rendszer önigazgatásáról. Joggal feltételezhető tehát, hogy önigazgatás hiányában, a bírák kinevezése az Igazságügyi Minisztérium politikai befolyása alá kerülhet. A tárca jelenleginél nagyobb befolyással fog bírni az ügyek kiszignálása terén is. A részletszabályokat egy későbbiekben elfogadásra kerülő sarkalatos törvény fogja meghatározni. Mindazonáltal, az új alkotmány megnyitja az utat az említett megoldások előtt. Az új alkotmány a jelenlegi 70 évről 62 évre szállítja le a bírák nyugdíjkorhatárát. Ez a rendelkezés ellentétes az európai trendekkel és komolyan veszélyezteti a magyar bíróságok működését. Több mint 40.000 ügyet kell új bíróra kiszignálni. Ráadásul, a köztársasági elnök (korábbi FIDESZ-es EP képviselő) nevezheti ki a legfőbb bírói szerv, a Kúria elnöke mellett az elnökhelyetteseket is. Ez a jog eddig a Legfelsőbb Bíróság elnökét illette meg. Az új rendelkezések, a Legfelsőbb Bíróság átnevezésével együtt a jelenlegi rendszer szétveréséhez és teljes újjászervezéséhez vezethetnek. - Az alapjogok korlátozásának lehetősége az alkotmányos értékek védelmében: Az új alkotmány kimondja, hogy az alaptörvény által garantált alapjogokat az alkotmány által védett alapértékek érvényesítése érdekében lehet korlátozni. Ez azt is jelentheti, hogy az alaptörvény által garantált alapjogokat olyan értékekre való tekintettel korlátozzák, mint a kereszténység, a hit, a hűség, vagy a szeretet. Ez lehetőséget ad arra, hogy bizonyos törvényeket önkényes módon alkalmazzanak.  - A visszamenőleges hatályú törvényalkotás lehetővé tétele: az alkotmány nem tiltja, hogy a parlament olyan visszamenőleges hatályú törvényeket hozzon, amelyek hátrányos következményekkel sújtják a jogalanyokat.

    - Az adó és nyugdíjrendszer bebetonozásának lehetősége: az alkotmány előírja, hogy a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait sarkalatos törvényben kell szabályozni, amelynek módosításához alkotmányos többség szükséges. Ez a szabály korlátozza a későbbi kormányok mozgásterét és lehetővé teszi azt, hogy a kétharmados támogatással nem rendelkező kormányt az ellenzék zsarolja.    A szociális és emberi jogok korlátozása  - A magzati élet védelme: az új alkotmány azáltal, hogy a magzati életet már a fogantatás pillanatától kezdve védi, az abortusz, vagy akár az esemény utáni tabletták tilalmához is vezethet, még akkor is, ha a jelenlegi szövegezés ezt nyíltan nem tiltja. - A szociális jogok definíciójának hiánya: súlyos probléma, hogy az új alkotmány, a korábbival ellentétben a szociális jogokat (szakszervezetek alapítása, méltányos fizetéshez való jog, sztrájkjog) nem biztosítja Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban. Az előző alaptörvényhez képest visszalépést jelent az új alkotmány a tekintetben is, hogy a munkához való jog kapcsán kisebb állami kötelezettségvállalást tartalmaz. A szöveg érintőlegesen szól a sztrájkjogról és a szakszervezetek létrehozásáról. Nem biztosít expressis verbis védelmet a magántulajdonnak. Az új alkotmány - a jelenlegitől eltérően - nem garantálja azt, hogy az idős emberek jogosultak az állami gondoskodásra. Ez a változás azt követően lép életbe, hogy a kormány a közelmúltban felszámolta a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert. - A család konzervatív, kirekesztő meghatározása: az alkotmány csak a férfi és nő házasságán alapuló családokat részesíti védelemben. Ennek következtében sem az egyszülős családok, sem az élettársi kapcsolatban együtt élő párok nem élveznek majd ugyanolyan fokú védelmet. Az ilyen családok gyermekeit hátrányos megkülönböztetés sújtja. Az alkotmánynak az lenne a feladata, hogy minden családmodellnek egyforma védelmet biztosítson függetlenül attól, hogy a szülők házasságot kötöttek, vagy sem. - Megteremti a lehetőséget a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés bevezetésére: az új alkotmány lehetővé teszi a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés bevezetését. Ez ellentétben áll az Európa Tanács által megfogalmazott ajánlásokkal, miszerint ez a büntetési tétel nem egyeztethető össze az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa által megfogalmazott ajánlásokkal. ( Az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésként való kiszabása a szabadlábra helyezés lehetőségének kizárásával emberi jogi aggályokat vet fel. Különösen, ha az a legszigorúbb büntetési fokozattal párosul, embertelen, megalázó büntetésnek minősülhet, amely ezért sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkelyét.  - Thomas Hammarberg, az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa, 2007. november 12. )

    A regionális stabilitás veszélyeztetése  - Választójog a magyarországi lakhellyel nem rendelkező határon túli magyarok számára: az alkotmány lehetővé teszi, hogy potenciálisan több százezer olyan, szomszédos országokban élő magyar állampolgár is választójoghoz jusson, akik nem rendelkeznek Magyarországon állandó lakhellyel. Ezzel a lépéssel a kormány komoly konfliktusokat okozhat a szomszédos országokkal. Az intézkedés számos kérdést vet fel Magyarország EU tagságával kapcsolatban is. Ilyen például Magyarország arányos képviselete az Európai Parlamentben, az ország szavazati súlya a Tanácsban. - Más országok területi integritásának tiszteletben tartása: Az új alkotmány, a korábbival ellentétben nem szól arról, hogy Magyarország tiszteletben tartja más országok területi integritását. Régiónk zaklatott történelmére tekintettel, attól tartunk, hogy mindez bizalmatlansághoz és feszültséghez vezethet Magyarország és a szomszédos nemzetek  között.   A preambulum, a Nemzeti hitvallás szövegezése archaikus, és több kétértelmű történelmi hivatkozást tartalmaz. Utal a kereszténység nemzetmegtartó erejére (ám nem említ meg konkrétan más vallási és eszmei áramlatokat). Megállapítja, hogy a Szent Korona testesíti meg a magyar állam jogfolytonosságát. Azt azonban figyelmen kívül hagyja, hogy ez egy ellentmondásos, feudális jelkép, amely akár a történelmi Magyar Királyság területi folytonosságát is szimbolizálhatja. Ez az intézkedés ellenérzést válthat ki néhány szomszédos államban. Mindezeken túl, a Nemzeti hitvallásban egyetlen szó sem esik az Európai Unióról, Magyarország uniós tagságáról.

    A kormánykoalíciónak az új alkotmány előkészítése során tanúsított eljárása és az alaptörvény tartalma alapján úgy tűnik, hogy az alkotmányozás egyetlen célja, hogy bebetonozza az Orbán Viktor miniszterelnök által gyakran emlegetett  centrális politikai erőteret . Az új alkotmány elfogadásával párhuzamosan a FIDESZ számos területet von indokolatlanul a 2/3-os szabályozás körébe és számos hozzá közel álló személyt nevez ki kulcspozíciókba, 2/3-os többséggel, szokatlanul hosszú, 9-12 éves időszakra. Ez a jövőbeni magyar kormányok mozgásterét megbéníthatja. Ennek egyik példája, hogy az új alkotmány rögzíti: Magyarország nemzeti valutája a forint. Az euró jövőbeni bevezetésekor, e rendelkezés megváltoztatásakor bármely kétharmaddal nem rendelkező jövőbeni magyar kormányt az ellenzék könnyen zsarolhatja.  Reméljük, hogy érthetővé tettük érveinket és azt a döntésünket, hogy nem kívántunk részt venni egy antidemokratikus állam kiépítésében. Ha bármilyen további kérdése lenne az új alkotmánnyal kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal.   

Üdvözlettel,  a Magyar Szocialista Párt Európai parlamenti delegációjának tagjai

    Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja

OS