Komoly fenntartásokkal fogadta több uniós tagállam is a génmódosított termények (GMO) engedélyeztetéséről szóló új európai bizottsági javaslatot. Brüsszel az EU jelentős részében tapasztalható GMO-ellenesség hatására olyan tervezettel állt elő júliusban, amelynek értelmében az egyes tagországok saját hatáskörben dönthetnék el, hogy engedélyezik-e egyes génmódosított növények köztermesztését saját területükön.
Az uniós elnökséget ellátó Belgium illetékes tárcavezetője, Sabine Laruelle szerint rengeteg kérdés merült fel a javaslattal kapcsolatban az EU agrárminisztereinek tegnapi ülésén – írja a BruxInfo. Emiatt a kormányok úgy döntöttek, hogy további felvilágosítást kérnek Brüsszeltől.
Végre elkezdődött a vita – kommentálta a fejleményeket az uniós egészségügyi biztos. John Dalli határozottan megkérdőjelezte azt a több tagállam, többek közt Németország által hangoztatott kifogást, hogy a javaslat aláásná a belső piac egységét.
Az uniós tagállamok között nagy a megosztottság. Míg hazánk, Ausztria, Francia- vagy Görögország élesen elutasítja azt, több állam egyáltalán nem gördít akadályokat a termesztés elé.
A bizottsági javaslat kapcsán ugyanakkor a GMO-tól ódzkodó országok számára is gondot jelent, hogy a szövegtervezet szerint nem lehetne közegészségügyi vagy környezetvédelmi indokokra hivatkozni a termesztés betiltásánál. Ez pedig sebezhetővé tenné az egyes országokat az esetleges keresetekkel szemben.
Magyar részről nem merültek fel kifogások a bizottság kezdeményezésével szemben. Hazánk a most tárgyalt javaslat egyik kezdeményezője volt – mondta el lapunknak Rodics Katalin, a vidékfejlesztési minisztérium biodiverzitásért felelős osztályvezetője. Budapest ötpárti konszenzussal alátámasztott álláspontja az ügyben igen egyértelmű: a magyarországi köztermesztésnek alapvetően GMO-mentesnek kell maradni.