Növelnék a kutatás-fejlesztés szerepét Európában

Egyértelműen a tagállamok politikai szándékának hiánya az oka annak, hogy Európa messze lemaradt az USA és Japán mögött a kutatás-fejlesztésben - mondja ki a jelentés. A szöveg szerint Európa nem hoz létre új tudást, az EU-nak ezért például ösztönöznie kell az innovatív termékek keresletét, megfelelően el kell ismerni a tudományos kutatói pályát. Ezen kívül fel kell számolni a kutatói együttműködés útjában álló határokon belüli és országok közötti akadályokat.

A jelentéstevő úgy vélte, az európai intézmények gyakran nem a kiválóságra koncentrálnak, és továbbra is folytatnak alacsony színvonalú vagy prioritású kutatásokat. Ennek legfőbb oka a képviselők szerint a költségvetési megszorításokban keresendő, „mivel az európai tagállamok nem ismerik fel, hogy mekkora kárt okoznak a kutatás alulfinanszírozásával”. Európának a jelentés szerint jelentősen növelnie kell a kutatási-fejlesztési beruházások mértékét, ennek érdekében kiemelten kell támogatnia a kis és közepes vállalatokat is.

Gyürk: kiábrándítóan kevés pénzt fordít kutatásra Magyarország

A néppárti Gyürk András a jelentés keddi vitájában a magyar Nobel-díjasok többségének példáját felhozva arról beszélt, hogy rengeteg kutató hagyta és hagyja el Európát - a hazájában megszerzett tudást más országban kamatoztatva - a jobb kutatási feltételek és a nagyobb elismerés miatt. Gyürk szerint helyesen állapítja meg a jelentés, hogy Európában nem születik elég olyan kutatási eredmény, amely azután az üzleti szférában hasznosulna. A képviselő azt mondta, illuzórikusnak tűnik az a célkitűzés, amely szerint 2010-re az unió GDP-jének 3 százalékát kellene kutatásra fordítani. A mostani 2 százalékos átlag mögött nagy különbségek vannak: az „impozáns” svédországi 3,8 százalék mellett „kiábrándító” a magyarországi, 0,9 százalékos adat - tette hozzá Gyürk.