Nagyon bizonytalan időszak következik az euróövezetben, ugyanis Görögország megmutatta, hogy az euróövezet alapjában véve továbbra is szuverén államokból áll és ezek a szuverén államok egyszerűen kijelenthetik: nem akarjuk visszafizetni az adósságainkat - mondta Daniel Gros közgazdász, az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) neves brüsszeli kutatóintézet vezetője.
"A pénzpiacokat most elsősorban az érdekli, hogy Olaszország vagy Portugália lehet-e a következő jelölt" - mondta.
Az EU keveset tud tenni a bizonytalanság csökkentése érdekében. Sokkal inkább az EU "perifériájának" egyes országaié a felelősség, leginkább Olaszországé - mondta. "Az euró jövője Olaszországon áll vagy bukik. Ha Olaszország elfogad és végrehajt egy reformprogramot, ha saját maga megerősíti gazdaságát és költségvetési helyzetét, akkor az euró is túlélhet, sőt, erősebb lehet, mint előtte" - fogalmazott Gros.
Gros lehetségesnek tartja az euróövezetből való kilépést. A görög bankrendszer csak az Európai Központi Bankon keresztül kapcsolódik az euróhoz, és az EKB "egy gombnyomással" kizárhatja Görögországot - mondta. "Ez a legnagyobb döntés, amit talán Mario Draghinak, az EKB új elnökének meg kell hoznia" - tette hozzá.
Gros szerint Görögország kiválása esetén, ha a görög számlatulajdonosok megpróbálják kivenni a bankból a pénzüket, de nem áll rendelkezésre elég pénz és az EKB-től nem érkezik utánpótlás, akkor "valuta-káosz" törhet ki az országban. Ebben az esetben minden bizonnyal elkerülhetetlen lesz, hogy új pénznemet vezessen be a kormány.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy pénzügyi válságok évekig tartanak, s ezen belül legviharosabb időszakok hetekig vagy hónapokig. Ha mégis ennél tovább tartana a rendkívüli bizonytalanság, az olyan mértékben elbizonytalaníthatja a piacokat és a dél-európai országok gazdasága annyira leromlik, hogy nem kerülhető el az euró összeomlása - jelentette ki Daniel Gros.