Óriásiak a különbségek a 276 EU-s régió egy főre jutó hazai össztermékében
Óriási különbségek voltak az európai uniós tagállamok 276 régiója között az egy főre jutó hazai össztermék tekintetében 2016-ban is, a legszegényebb és a leggazdagabb régió között tovább mélyült a szakadék az előző évhez képest - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A legszegényebb területen, a bulgáriai Szeverozapaden (Északnyugat) régióban vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag mindössze 29 százalékát érte el, míg a leggazdagabb körzetben, az Inner London-West (Belső London - Nyugat) brit régióban ez az arány 611 százalékot tett ki 2016-ban.
Egy évvel korábban is ugyanez a két régió állt a lista két végén, a különbség annyi, hogy a londoni régió még gazdagabb lett, mivel 2015-ben az uniós átlag 580 százalékán állt az egy főre jutó GDP, a bolgár területen pedig akkor is csak 29 százalékot mértek.
Az Eurostat közleményében kiemelte, hogy egyes régiókban az adatokat jelentősen befolyásolja az ingázók magas száma, amely nagy mértékben megemeli az adott régiókban az egy főre jutó GDP-adatot.
Tavalyelőtt 5 régióban haladta meg az EU-s átlag kétszeresét az egy főre jutó GDP, további 14 régióban pedig 150 százalék fölött állt, míg 21 régióban az uniós átlag felét sem érte el.
A leggazdagabbak listáját vezető Inner London-West régió után Luxembourg következett, az EU-átlag 257 százalékával, majd az írországi Southern & Eastern (Dél és Kelet) régió (217 százalék), Belgium fővárosi régiója, a Bruxelles-Capitale/Arrondissement van Brussel-Hoofdstad (200 százalék) és a németországi Hamburg (200 százalék) jött a sorban.
Összesen 21 régióban volt az EU-s átlagnak kevesebb mint 50 százaléka az egy főre jutó hazai össztermék: ebből 5 található Bulgáriában és Lengyelországban, 4 Magyarországon, 3-3 Romániában és Görögországban, 1 pedig Franciaországban.
A legszegényebbek kategóriájában a bulgáriai Szeverozapaden mögött a franciaországi Mayotte (33 százalék), majd a bulgáriai Szeveren centralen és Juzsen centralen (mindkettő 34 százalék), a romániai Nord-Est (36 százalék) következett.
A hét magyarországi régió közül egy régióban nőtt, három régióban csökkent, háromban pedig stagnált a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP 2016-ban az egy évvel korábbihoz képest.
A legmagasabb értéket ismét a közép-magyarországi régió érte el: az uniós átlag 102 százalékával, ami 3 százalékpontos csökkenés a 2015-ben mért 105 százalékhoz képest.
A második helyezett nyugat-dunántúli régióban vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék az uniós átlag 74 százalékát, a Közép-Dunántúlon pedig a 61 százalékát érte el 2016-ban. Az egy évvel korábbihoz képest Nyugat-Dunántúl mutatója 1 százalékponttal emelkedett, Közép-Dunántúlé viszont 2 százalékponttal csökkent.
A többi négy régióban 50 százalék alatt maradt az arány 2016-ban is: a Dél-Dunántúlon 44 százalék, a Dél-Alföldön 48 százalék, Észak-Magyarországon 45 százalék, az észak-alföldi régióban pedig 43 százalék. Az egy évvel korábbihoz képest Dél-Alföld mutatója 1 százalékponttal esett, a másik háromé nem változott.
Az egyes országokat tekintve az egy régióból álló Luxemburg volt az Európai Unió leggazdagabb tagállama 2016-ban: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó GDP az uniós átlag 257 százalékát tette ki, 7 százalékponttal csökkent 2015-höz képest. A legszegényebb országban, Bulgáriában ez az arány mindössze 49 százalékra rúgott, egy év alatt 2 százalékponttal javult.
Magyarországon vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó GDP az uniós átlag 67 százalékát érte el, 1 százalékponttal csökkent 2015-höz képest.
http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do