Szerbia jelentős haladást mutatott az elmúlt időszakban az emberi jogi, demokratikus és jogállamisági kötelezettségvállalások teljesítése terén, ám vannak még elmaradások is, ezért az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyelőre nem zárhatja le a megfigyelői tevékenységet - állapították meg szerdán az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi plenáris vitájában.
A megszavazott értékelés négy olyan területet emelt ki, amelyen még jelentős mértékű haladást kell elérnie Szerbiának: az igazságszolgáltatási rendszer átalakítását, a korrupció elleni erőteljesebb intézkedéseket, a média függetlenségének növelését, valamint a kisebbségek - azon belül különösképpen a romák - helyzetének a javítását.
Az elfogadott dokumentumban elismerték, hogy Szerbiában nagy mértékben stabilizálódott a politikai helyzet, és az ország építő szellemű együttműködést alakított ki a délszláv háborús bűnök ügyében eljáró hágai törvényszékkel, valamint törekszik a Koszovóval való békés párbeszédre.
A szerbiai állásfoglalásról folytatott strasbourgi vitában Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője hat módosító indítványt nyújtott be a tervezethez, és ezek közül négyet el is fogadott a plénum.
Felszólalásában Kovács Elvira egyebek közt szóvá tette: Szerbiában elfogadták ugyan a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, ám egyes önkormányzatok azt egyszerűen nem hajlandóak elismerni. Különösen az jelent súlyos gondot - mondta -, hogy nem alkalmazzák az úgynevezett részarányos foglalkoztatás elvét, amely a nemzeti kisebbségeknek a lakossági arányokhoz igazodó foglalkoztatását lenne hivatott biztosítani a közigazgatásban, a bíróságokon és az egyéb állami intézményekben.
Kalmár Ferenc András KDNP-s országgyűlési képviselő felszólalásában méltatta a szerb parlament által tavaly december 5-én elfogadott rehabilitációs törvényt, amelynek a szövege tükrözte a Vajdasági Magyar Szövetség álláspontját is, és amely alkalmas volt arra, hogy megoldja a szeptemberben megszavazott restitúciós törvény által okozott problémákat. A restitúciós törvény ugyanis - mondta - diszkriminatív jellegű volt a vajdasági magyar közösséggel szemben, és újra életre hívta a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvét.
Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia több vonatkozásban is komoly elmaradásban van a kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó kötelezettségek teljesítését illetően. Kitért egyebek közt arra, hogy továbbra is előfordulnak Szerbiában "magyarverések", vagyis pusztán azért bántalmaznak embereket, mert magyarul beszélnek. Megjegyezte, hogy szerinte így egyelőre nem indokolt a szerb EU-tagjelölti státus megadása sem.