Szigorodik a pénzbehajtás az unióban

EU - 2010-04-09
Élénk vita folyik az Európai Parlament frakciói, illetve az Európai Bizottság (EB) között arról, miként módosítsák a késedelmes fizetésekre vonatkozó, 2000-ben hatályba lépett uniós irányelvet. Miközben Brüsszel csak az állami tulajdonú megrendelőket sújtaná pénzbüntetéssel, az EP-képviselők többsége a késve teljesítő magáncégek esetében is növelné a késedelmi kamatot.

A frakciók között azzal kapcsolatban alakult ki nézetkülönbség, hogy megengedhető-e a fizetési határidők uniós szintű maximálása.

A fizetési fegyelem kérdése a globális válság és a tömeges cégcsődök miatt került a figyelem középpontjába. A Creditreform által készített legutóbbi felmérés tanúsága szerint ugyanis az alkalmatlan cégvezetés és a forráshiány mellett a rossz fizetési fegyelem miatt felhalmozódott tartozások is nagyban hozzájárultak a cégek tömeges tönkremeneteléhez.

Az EB 2009 áprilisában tette közzé a 2000-es irányelvre vonatkozó módosító javaslatát az EU kisvállalkozói intézkedéscsomagjának (SBA) keretében. Eszerint a határidőt átlépő állami cégeknek a szokásos behajtási költségek és késedelmi kamat felett a szerződési összeg 5 százalékát kellene megfizetni büntetésként, miközben a magánvállalkozások nem szembesülnének e retorzióval.

Az EP pártjai között kirajzolódó kompromisszumos megoldás a bizottsággal szemben viszont nem büntetést, hanem a késedelmi kamat további két százalékponttal történő megemelését irányozná elő, az állami és magáncégek késedelmes teljesítése esetén egyaránt. A jelenleg hatályban lévő direktíva értelmében a késedelmi kamatnak az euróövezet államaiban az Európai Központi Bank, a többi tagországban pedig a saját jegybank által előírt irányadó kamatláb legalább 7 százalékponttal növelt összegének kell lenni, ez a javaslat értelmében 9 százalékra emelkedne. Az EP által pártolt megoldást természetesen élesen kritizálták a piaci szereplők érdekvédelmi képviseletei.