Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a telefonhívásokra és szöveges üzenetekre kivetett adó miatt.
Egy bizottsági forrás az MTI-nek megerősítette: úgy vélik, hogy a telefonadó uniós jogot sért, a távközlési szektorra kivetett adóteherből származó bevételt az állam ugyanis - az uniós előírásokkal ellentétben - nem csak a telekommunikációs szektorral kapcsolatos költségekre fordítja.
Az uniós forrás az MTI-nek elmondta, hogy a bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amivel az uniós jog szerint elindult a kötelezettségszegési eljárás. Az uniós tisztviselő rámutatott, hogy a 2012-ben a telefonhívásokra és a szöveges üzenetekre kivetett adó a 2010-ben a távközlési szektorra kivetett különadó kivezetését követi, és a bizottság a különadó miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, azt az ügyet pedig jelenleg az Európai Bíróság tárgyalja.
A bizottsági forrás arra is részletesen kitért, hogy a brüsszeli testület megítélése szerint a telefonadó - akárcsak a különadó - az úgynevezett engedélyezési irányelvvel ütközik, mégpedig azért, mert a bizottság úgy véli, hogy bár az adót Magyarország kifejezetten a telekommunikációs szektorra vetette ki, az abból származó bevételek - az irányelvben foglaltakkal szemben - nem csak a távközlési engedélyezési és igazgatási rendszer fenntartásának költségeit fogják fedezni, hanem a bizottság aggodalmai szerint "túlmutatnak majd" ezeken.
A 2002-ben született, és 2009-ben módosított elektronikus távközlési irányelv, amely a távközlés állami engedélyezésének szabályait határozza meg az egész Európai Unióban, azt mondja, ki, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett "igazgatási díjak" nem lehetnek nagyobbak, mint azok a költségek, amelyeket az engedélyezési és ellenőrzési rendszer fenntartása jelent az állam számára.