Sargentini-jelentés - Sargentini: az EP-nek kötelessége fellépni a magyarországi jogsértések ellen
Az Európai Parlamentnek (EP) kötelessége fellépni a magyarországi jogsértések ellen, ugyanis a helyzet semmit nem javult a magyar különjelentés júniusi szakbizottsági elfogadása óta - hangoztatta a dokumentumot összeállító Judith Sargentini a testület keddi strasbourgi vitáján.
Az ülésen a holland zöldpárti képviselő kijelentette, a testület nem teljesíti ígéreteit az uniós állampolgárok felé, amennyiben nem tudja "behúzni a vészféket". Nem tűrhető tovább, hogy egy tagállam kormánya következmények nélkül sértse meg rendszerszinten az Európai Unió alapértékeit - tette hozzá.
Aláhúzta: az EP már 2010 óta fellépést sürget az Orbán-kormány jogsértéseivel szemben.
"Az Európai Unió Tanácsa, illetve annak osztrák elnöksége nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának" - mondta a soros elnökség képviseletében Karoline Edtstadler osztrák belügyi államtitkár, leszögezvén, hogy "ebben nem köthetünk kompromisszumot, ezek közös elveink, szabályaink, amelyeket meg kell védenünk".
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy a brüsszeli testület egyetért a jelentésben megfogalmazott aggályokkal. Hangsúlyozta, az EU nem létezhet a jogállam és az alapjogok tisztelete nélkül; a civil társadalom, a tudományos élet és a média szabadsága pedig alapvető feltétele a demokráciának.
Felszólalásában az alelnök felsorolt számos vitás kérdést a bizottság és a magyar kormány között, egyebek mellett a bíróságok függetlenségét, a kisebbségi jogokat és a korrupciót említve. "Az Európai Bizottság elkötelezett az alapvető értékek fenntartása mellett, további lépésektől sem riad vissza. Megígérhetem, hogy nem leszünk kíméletesek" - fogalmazott.
Manfred Weber, a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője arról számolt be, szükség lehet még az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás Magyarországgal szembeni megindítására, amennyiben a kormány nem hajlandó megoldani bizonyos jelenlegi vitás ügyeket, hogy a tagállamok kormányainak tanácsában lehessen folytatni a párbeszédet. Hozzátette, a magyar kormány korábban mindig kész volt a kompromisszumra.
Weber a szabad tudományos élet fontosságát hangsúlyozta a Közép-európai Egyetem (CEU) kapcsán. Arról is beszélt, hogy a demokratikus államokban elengedhetetlen a civil társadalom megfelelő működése, ennek ellehetetlenítése pedig ellentétes az unió alapértékeivel.
"A migráció kérdésében lehetnek nézetkülönbségeink, de ha általánosságban azt mondjuk, hogy félni kell a muzulmánoktól vagy általánosságban támadunk egy vallást, akkor a dzsihadisták útjára lépünk, akik megpróbálnak konfliktust szítani a társadalmaink között" - fogalmazott.
Udo Bullmann szociáldemokrata frakcióvezető leszögezte, az EPP-nek döntenie kell végre, hogy Európa vagy Orbán pártján áll, el kell határolódnia a magyar kormánytól, amennyiben nem akarja minden maradék hitelességét elveszíteni.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviseletében a lengyel kormánypárti Ryszard Legutko elfogultnak nevezte a jelentést, és kiemelte, hogy ismét egy demokratikusan megválasztott kormányt támadnak az EP-ben.
Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője kijelentette, hogy Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba. Hozzátette, a bírálatok nem a magyar nép, hanem kizárólag a kormány ellen irányulnak.
Philippe Lamberts, a zöldpárti frakció társelnöke pedig azt hangoztatta, hogy az uniós tagsággal nem csak jogok és előnyök, hanem kötelességek is járnak.
Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője kiemelte, hogy Orbán kiáll a népéért és az országáért, ezután pedig azt javasolta, hogy Magyarország is csatlakozzon az EU-ból távozó Egyesült Királysághoz.
Szájer József fideszes képviselő úgy vélekedett, hogy a jelentés bosszú a tömeges bevándorlást ellenző magyar embereken és a határkerítést felépítő miniszterelnökön. Hazugságnak nevezte, hogy Magyarország veszélyezteti a jogállamiságot, és úgy vélekedett, hogy ez éppen azokra igaz, akik a kormányt bírálják, például a különjelentést összeállító Sargentinire. Kifogásolta, hogy "önkényesen" olyan kérdéseket is vizsgáltak a jelentésben, amelyek nem tartoznak az uniós szerződések hatálya alá.
Párttársa, Gál Kinga azt mondta, hogy a jelentésnek semmi köze a valósághoz, amit jól mutat az is, hogy több tucat magyar civil szervezet nyílt levélben, több ezren petícióban tiltakoztak ellene.
A szocialista Ujhelyi István hazugsággal vádolta Orbán Viktort, mondván, a kormányfő csak "bűnös rezsimjét" akarja védeni a jogtól és az európai szabályoktól. Felszólalásában Ujhelyi kijelentette: Orbán hazudik az EP előtt, és hazudik otthon is, birodalomépítésre használja fel a közösségi forrásokat, de az a legnagyobb bűne, hogy kettéosztotta a magyar társadalmat, "mérget dobott közös ivókutunkba". Hozzátette, ezért igennel fog szavazni.
Niedermüller Péter DK-s politikus elmondta, Orbán tényszerű vita helyett ismét büntetésről, meghurcoltatásról beszél, pedig erről nincs szó, a jelentés célja, hogy Magyarországot visszahozzák az európai családba.
A jobbikos Balczó Zoltán a jelentés bizonyos állításait, például a rasszizmus és antiszemitizmus vádját visszautasította, ugyanakkor elmondta, vannak benne jogos bírálatok is, például a sajtószabadság kapcsán. Mindazonáltal közölte: a voksoláson tartózkodni fog.
Az EP szerdán szavaz a testület illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, s ez indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.