- Jelentős előrelépést sikerült elérni a brit reformjavaslatok kérdésében csütörtökön, az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács csúcstalálkozójának első napján - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a találkozó után tartott sajtótájékoztatóján.
Az európai tanácsi elnök arról számolt be a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, hogy "lényegi, konstruktív és pozitív" vitát folytatottak a kérdésről, miután David Cameron brit kormányfő részletesen ismertette kormánya álláspontját.
"Bizakodóbb vagyok, mint a találkozó előtt voltam" - fogalmazott Tusk.
Hozzátette: "tiszteletben kell tartanunk, amit Cameron mond, de tiszteletben kell tartanunk más tagállamok igényeit is".
A német kancellár sajtóértekezletén hangsúlyozta, a megbeszélésen világossá tették, hogy minden fél azt szeretné, ha Nagy-Britannia tagja maradna az Európai Uniónak. Angela Merkel bizakodásának adott hangot, mert - mint mondta - az akarat nyilvánvalóan megvan ahhoz, hogy olyan megegyezésre jussanak, amely minden fél számára kielégítő.
A Nagy-Britannia esetleges kilépéséről tartott népszavazással kapcsolatos kérdéseket az EU-csúcs csütörtöki munkavacsoráján vitatták meg az uniós vezetők. A cél az volt, hogy sikerüljön politikai megállapodásra jutni azokban az ügyekben, amelyek reformjáról a londoni kormány tárgyalni akar az unióval.
Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
David Cameron brit miniszterelnök egyebek közt azt írta a kormánya reformjavaslatait részletező novemberi levelében, hogy az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni, nevezetesen, hogy az elmaradottabbak ne élvezhessék ezt, amíg nem zárkóznak fel eléggé a fejlett tagokhoz. Cameron levelében követelte, hogy Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-integráció mind szorosabbra vonásának szerződéses kötelme, és kifejtette, hogy a brit kormány a szociális ellátás szigorításával is korlátozni akarja az uniós bevándorlást. Utóbbi számít a legproblémásabb javaslatnak, annak értelmében ugyanis a Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, bejelentett munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból megrázná a közösséget, hiszen az EU második legnagyobb gazdasága és az egyik legnagyobb haderővel rendelkező tagállama távozna.