Immáron hivatalosan is vizsgálódik a magyar iparűzési adó ügyében az Európai Bíróság: hat hazai nagyvállalat ügyében intézett hozzá kérdést a Zala Megyei Bíróság, és azt - a tegnap megjelent közlemény szerint - napirendre tűzték.
Az adó ellen lázadók névsora impozáns: az OTP-csoport (a bank és a biztosító) mellett képviselteti magát a német E.ON (három magyaroszági leányvállalatával), az Erste Bank, a Vodafone, a Tesco és a Schneider Electric Hungária Rt.
A fő kérdés az: az iparűzési adó tényleg közvetlen adó vagy bújtatott forgalmi adó, ami utóbbi esetben ütközne az EU áfaszabályaival. Ám az Európai Bíróság a Zala megyei indítvány nyomán megvizsgálja azt is: a csatlakozási dokumentumban kapott derogáció feljogosítja-e Magyarországot az iparűzési adó fenntartására? Ezt ugyanis a magyar állam képviselői előszeretettel emlegetik védekezésül.
Gombkötő Bálint, a KPMG szakértője azt mondja: miután jelentős államháztartási bevételről kell dönteni (évi 350 milliárd forint sorsa a tét), nem lehet gyors eljárásra számítani. Az ügy egy-két évig is elhúzódhat, és biztosan meg kell várni, hogyan dönt az uniós testület az évekkel ezelőtt indult, hasonló olasz ügyben. Ez utóbbi példaértékű lehet a magyar adó szempontjából is - ami nem jó hír a kormányzatnak.
Az EU-bíróság tanácsnoka - akinek a véleménye nem kötelezi a bírákat, de az esetek négyötödében el szokták azt fogadni - az olasz IRAP-ot előzetesen ellentétesnek minősítette az uniós irányelvekkel. Sőt - időbeli korláttal ugyan - de a visszatérítésre is lehetőséget lát azoknál, akik még idejekorán perelték be az önkormányzatot az utóbb esetleg jogtalannak minősített adó miatt.
Hasonló korlátozásra egyébként az adót elutasító döntés esetén nálunk is sor kerülhet, és Gombkötő Bálint szerint egy másik uniós jogvita alapján akár az ügy uniós bírósági elindításáról szóló hivatalos közlemény megjelenésének a napja (tehát a tegnapi) is lehet majd az a bizonyos határnap. (forrás: nol.hu)