Ellentétes az uniós joggal azon emberek haszonélvezeti jogának megvonása, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak - közölte az Európai Unió Bírósága kedden.
A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében úgy vélekedett, hogy a magyar intézkedés sérti a tőke szabad mozgásának elvét.
Az ügy előzménye, hogy egy külföldiekből álló társaság - egy osztrák állampolgár, a többiek németországi lakhellyel rendelkeztek - magyarországi mezőgazdasági földterületek feletti haszonélvezeti jogát a magyar hatóságok kártalanítás nélkül megszüntették a nemzeti jogszabályok új rendelkezéseire hivatkozva. A magyar szabályozás előírja, hogy ilyen jog a továbbiakban csak az érintett mezőgazdasági földterület tulajdonosának közeli hozzátartozója javára létesíthető, illetve tartható fenn.
A sértettek úgy vélték, hogy ezen új rendelkezések ellentétesek a tőke szabad mozgásának elvével, ezért a határozat megszüntetését kérték a bíróságtól.
Az uniós törvényszék döntése szerint vitatott szabályozás a tőke szabad mozgásának korlátozását jelenti függetlenül attól, hogy rendelkezik-e a haszonélvezeti joguktól megfosztott emberek kártalanításáról, ugyanis a szabályozás megfosztja a más tagállamokból származókat attól, hogy továbbra is éljenek haszonélvezeti jogukkal vagy azt másokra átruházzák.
Mint írták, hátrányos megkülönböztetés az a követelmény is, hogy közeli hozzátartozói viszonynak kell fennállnia a haszonélvezet jogosultja és a földterület tulajdonosa között.
Magyarország azon szándékával kapcsolatban, amely meg kívánja akadályozni, hogy a mezőgazdasági földterületek tulajdonjogának megszerzését tiltó szabályozást külföldi állampolgárok és jogi személyek leplezett szerződésekkel - úgynevezett zsebszerződésekkel - megkerüljék, az uniós bíróság megállapította: a magyar szabályozás a "visszaélésszerű gyakorlat általános vélelmét" állítja fel, ugyanis azt feltételezi, hogy mindenki, aki a tulajdonossal nem közeli hozzátartozói viszonyban áll, visszaélésszerűen jár el.
A vitatott intézkedés, amellyel Magyarország arra törekszik, hogy a termőföldeket azok számára tartsa fent, akik azokat megművelik, valamint az, hogy meg kívánja akadályozni a földek spekulatív célú megszerzését, a bíróság szerint nem mutat semmilyen kapcsolatot a célkitűzésekkel, és ennek megfelelően nem alkalmas azok elérésére.