Uniós biztos: az Európai Bizottság cselekedni fog, ha a jogállamiság feltételei nem teljesülnek Magyarországon

EU - 2025-12-17

Az Európai Bizottság nem hezitált egy pillanatig sem, amikor 2022 decemberében elindította a kondicionalitási eljárást Magyarországgal szemben, és cselekedni fog akkor is, ha a jogállamiság feltételei nem teljesülnek a jövőben sem - jelentette ki Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési biztosa Strasbourgban szerdán.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének a jogállamisági feltételrendszer végrehajtásáról tartott vitáján Piotr Serafin azt mondta, a kondicionalitási rendelet nagyon szigorú jogi keretein belül kell fellépni a jogállamiság érdekében, amikor egyéb eszközökkel nem lehet az európai uniós költségvetést hatékonyabban megvédeni.

Szavai szerint a kondicionalitási mechanizmusnak valódi elrettentő hatása van. Akkor is hat, hogyha nem aktiválják. Elrettentő hatással bír, ugyanis azonnal alkalmazni lehet, amikor szükség van rá az európai adófizetők pénzének csalással és visszaéléssel szembeni védelme érdekében - hangoztatta.

"Magyarországról és a kondicionalitási rendeletről szólva, pontosan két hét múlva, az év végén, sajnálatosan, mivel a magyar kormánytól nem kaptunk értesítést, újabb egymilliárd eurót fogunk felfüggeszteni a kohéziós alap összegeiből"

- tette hozzá beszédében az költségvetési biztos.

Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője felszólalásában azt mondta, az EP szerdai vitája nem a jogállamiságról szól, hanem egy Magyarországgal szembeni durva politikai támadás.

A vita arról szól, hogy az európai elit, a brüsszeli bürokrácia és "természetesen a magyarországi képviselői" hogyan tudnak hazugságokra alapozva durvaságokat megfogalmazni. Ékes példája volt mindennek az, amikor a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, Dobrev Klára ismételten arra használta az európai parlamenti felszólalását, "hogy a saját hazáját mószerolja" - Hívta fel a figyelmet.

"A jogállamiság az egy duma, mese habbal. A valóságban brüsszeli ideológiai és politikai diktátumokról van szó. Arról, hogy a hatalmi és gazdasági befolyásukat minden eszközzel és mindenáron kiterjesszék. Csakhogy Közép-Európában nem a brüsszeli bürokraták gyarmatai vannak, hanem szuverén nemzetállamok. Szabad emberek, szabad országok, szabad nemzetek"

- fogalmazott Deutsch Tamás, majd úgy folytatta: "számunkra az európai együttműködés nem alá-fölérendeltséget jelent, hanem azt, hogy mindenki szabadon járja a saját útját külső beavatkozás nélkül. A saját ügyeinkben mi döntünk, a saját történelmi, kulturális és alkotmányos hagyományainkra építve. Szuverének vagyunk, és ha önök a fejük tetejére állnak is, azok is maradunk" - tette hozzá felszólalásában a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője.

Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában a jogállamisági fenyegetésekkel kapcsolatban azt mondta: egyszerű ez, mint a faék. Ha valaki nem áll be a sorba, akkor indul a kondicionalitási eljárás, a pénzek visszatartása, az EP részéről pedig már a sokadik elítélő jelentés.

Viszont - mint kiemelte -, ha valaki beáll a sorba, akkor mindent lehet: eltörölni egy választás eredményét, jobboldali tévéket felfüggeszteni, gyűlöletbeszédre hivatkozva állampolgárokat elhallgattatni, vagy nyíltan beszélni arról, hogy be kéne tiltani a legnépszerűbb német pártot, illetve megtiltani, hogy a legesélyesebb elnökjelölt elinduljon Franciaországban.

Kijelentette: a brüsszeli "nagykoalíció" nemzeti kormányok elleni puccsa egyre gyengül, a lázadók pedig egyre többen vannak. A Patrióta-kormányokat akarják fenyíteni, de a választók adják majd meg a választ - tette hozzá felszólalásában Dömötör Csaba.

Dobrev Klára, a DK elnöke a vita során elmondott beszédében azt mondta, a jogállam hiánya számára a mindennapokban okoz "gyomorszorító bizonytalanságot". Véleménye szerint Magyarország azért lett Európa legszegényebb országa, mert az országot egy egypárti, kétharmados teljhatalom tönkretette és elvette a jogállamot.

"Kifejezetten fáj, amikor azt látom, hogy a magyar jobboldal, az mintha nem tekintené fontosnak a jogállamot"

- fogalmazott Dobrev Klára, majd úgy folytatta: "kifejezetten fáj és rosszul esik, hogy az ellenzéki jobboldal, a Tisza Párt és annak vezetője, Magyar Péter is úgy tekint a jogállamra, mint ami nem olyan fontos".

Azon véleményének adott hangot, amely szerint ha jogállam lenne Magyarországon, akkor Orbán Viktor miniszterelnök "nem kormányozhatna a parlament nélkül".

A hivatalok nem packázhatnának az emberekkel, a főnökök nem zsigerelhetnék ki mindenhol a magyar embereket, a magyar munkásokat, az Orbán család pedig "nem nyúlhatná le" a Balatont, a Fertő-tavat, a kastélyokat és a földeket - vélekedett Dobrev Klára, majd hozzátette: több százezer magyar devizahiteles kaphatna kárpótlást az Európai Bíróság döntése szerint.

"Ha jogállam lenne Magyarországon, akkor nem az ellopott európai uniós milliárdok és nem a pedofil mocskos bűnelkövetők jutnának mindenkinek az eszébe a Fidesz-KDNP kormányról"

- tette hozzá felszólalásában a DK elnöke.