Ellentétes az uniós joggal a menekültügyi közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának magyarországi rendszere - foglalt állást kedden az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka.
Az ügy előzménye, hogy az Igaz Ügy nevű orosz ellenzéki párt egyik tagja egy oroszországi büntetőeljárás elől Magyarországra menekült, ahol is nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal végül elutasította a kérelmét, mondván, a férfit nem fenyegeti hazájában üldöztetés, halálbüntetés, kínzás vagy embertelen bánásmód.
A panaszos fellebbezett a döntés ellen, a bíróság pedig új eljárásra kötelezte a hivatalt, amely ismét csak elutasította a beadványt. Ezt újabb fellebbezés, majd újabb elutasítás követte.
A pécsi törvényszék szerint az immár négy éve rendezetlen jogi státusszal Magyarországon élő férfi megalapozottan fél attól, hogy a hazájában üldöztetésnek lenne kitéve.
Ezért az Európai Bírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy közösségi jogba ütközik-e az a magyar rendelkezés, amelynek alapján a bíróságok nem változtathatják meg a menekültügyi hatóság uniós szabályokba ütköző határozatait, hanem azokat csak megsemmisíthetik és új eljárást rendelhetnek el.
Az EU luxembourgi székhelyű bíróságának részéről Michal Bobek főtanácsnok kimondta, hogy nem felel meg a vonatkozó uniós irányelv szerinti hatékony felülvizsgálat követelményének a jelen ügy tárgyát is képező modell. Ennek esetében a bíróságoknak mindössze a megtámadott közigazgatási határozatok megsemmisítésére van lehetőségük, de iránymutatásukat az érintett szervek észszerű és jogszerű indok nélkül figyelmen kívül hagyhatják, amikor ugyanarról az ügyről döntenek ismételten.
Szerinte ilyen esetekben az eljáró bíróságnak mellőznie kell azt a nemzeti szabályt, amely a jogkörét az érintett közigazgatási határozat puszta megsemmisítésére korlátozza.
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen az Európai Bíróság elé a rábízott ügy megoldására vonatkozóan. Az indítvány nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.