Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról, az uniós energiabiztonságáról vitázott szerda este az Európai Parlament. A vitában három magyar képviselő szólalt fel.
Alexandr Vonda, európai ügyekért felelős cseh miniszterelnök - helyettes a Tanács nevében azt mondta, a cseh elnökség fő célja a konfliktus során az volt, hogy a lehető leghamarabb visszaállítsa Európa zavartalan gázellátását, és minimalizálja az állampolgárokat és a gazdaságot sújtó károkat.
Vonda beszélt a rövid, közép és hosszú távra tervezett megoldásokról: köztük egy hatékonyan működő „gázszolidaritási” mechanizmusról, amely összekapcsolja a tagállami energiahálózatokat, és fejleszti az infrastruktúrát az energiaszektorban. Az EU-nak emellett diverzifikálnia kell a beszerzési forrásait és az ellátási útvonalakat, valamint ki kell építenie belső energiapiacát - mondta a politikus. Hozzátette, a harmadik energiacsomag második olvasatában szoros együttműködésre számít majd az EP-vel.
Az Európai Bizottságot képviselő Andris Piebalgs, energiaügyi biztos szerint a hetvenes évek olajválságához hasonló krízist élünk most át. „Az ígéretek és a január 12-én, hétfőn aláírt egyezmény ellenére még mindig nem érkezik orosz gáz Ukrajnán keresztül” - mondta Piebalgs. Hozzáfűzte: „Egyik fél sem bizonyul már megbízható energiaszállítási partnernek”. A biztos szerint kérdéses, a felek valóban meg akarnak-e egyezni.
A külső forrásoktól való függés csökkentése érdekében Piebalgs szerint a cseh és majd a svéd elnökség ideje alatt stratégiai döntéseket kell hozni az uniós energiapolitikában. A jelenlegi gázellátási biztonságról szóló 2004/67/EK irányelv nem megfelelő, ezért a módosítására vonatkozó javaslat egy közösségi koordinációs mechanizmusra vonatkozó tervvel együtt hamarosan az EP elé kerül - tette hozzá.
Jacek Saryusz-Wolski (lengyel) a néppárti frakció képviseletében azt mondta, a három évvel ezelőtt konfliktus már megmutatta, hogy közös energiapolitikára és hosszú távú megoldásokra van szükség. „Vásárolhatnánk gázt közvetlenül az ukrán határon is?” - tette fel a kérdést. A képviselő elmondta, az EP már felállított egy parlamenti csoportot, amely folyamatosan tartja majd a kapcsolatot az orosz és ukrán parlamenttel.
Hannes Swoboda (osztrák) a szocialisták nevében egyetértett abban, hogy sem a Gazprom, sem a Naftogaz nem viselkedett felelősen a helyzetben. „Egy dolog az, hogy a gázpiac liberalizációjáról beszélünk” - mondta -, „de szorosabban kell összekötni a tagállamok gázvezetékeit, mert a piac nem fogja ezt megtenni”. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy egyes országok csak nagyon kevés földgáz-készlettel rendelkeznek, néhány ország pedig nem ad ki információt a tartalékairól.
A liberálisok vezérszónokaként felszólaló Szent-Iványi István szerint „nem tűrhetjük, hogy Európa egy cinikus hatalmi játszma vétlen áldozata legyen”. A képviselő szerint elérkezett az idő, hogy az unió valódi alternatívává tegye a Nabucco vezetéket, javítsa az energiahatékonyságot és felgyorsítsa a megújuló energiaforrások hasznosítását. Ezen túl ki kell dolgozni a közös energiapolitikát a tagállamok közötti szolidaritással, jobb koordinációval, és az energiahálózatok összekapcsolásával - tette hozzá. „A jelenlegi válság Európa számára is feladja a leckét: most vizsgázik polgárai előtt, hogy képes-e érdekeik hatékony védelmére” - fogalmazott Szent-Iványi.
Hanna Foltyn-Kubicka (lengyel) a Nemzetek Európájáért Unió képviseletében azt mondta, a gázkrízis nemcsak gazdasági, hanem politikai válság is. „A Gazprom mögött a Kreml politikai gépezete áll, amely ki akarja terjeszteni befolyását a közép- és kelet-európai országokra”.
A zöldek nevében felszólaló Rebecca Harms (német) szerint az uniónak világosan meg kell fogalmaznia álláspontját a gáz feletti vitában. „Hogyan viselkedik majd az EU azokkal az országokkal szemben, amelyek az unió és Oroszország között, várakozó állásponton vannak?” - kérdezte.
Esko Seppänen (finn) a GUE/NGL képviseletében megköszönte az Európai Bizottságnak, hogy a közvetítő, a „pszichiáter” szerepét játszotta az orosz-ukrán gázvitában. „Az EU részéről történő szankcionálás nem a megfelelő megközelítés” - mondta -, „ugyanis nem minden ország van abban a helyzetben, hogy bojkottálja az orosz gázt”.
Az IND/DEM nevében felszólaló Gerard Batten (brit) szerint „őrültség azt gondolni, hogy egy olyan gengszter, mint Vladimir Putyin ellenőrizheti az Egyesült Királyság energiaellátását”. Az országnak saját földgázkészletéhez kellene ragaszkodnia, és nem alárendelnie azt a közös uniós energiapolitikának - vélte.
A független Jana Bobošíková (cseh) azt mondta, néhányan a tagállamok közül útjába álltak az Oroszországgal kötendő stratégiai megegyezésnek, és jobban szerettek volna az ukrán „narancsos forradalomhoz” visszatérni. „Most láthatjuk, milyen fontos az, hogy az egyes tagállamok önellátóak legyenek” - mondta.
A plenáris vitában felszólaló Fazakas Szabolcs (szocialista) azt mondta, a Nabucco-gázvezeték hosszú távú megoldást jelent, és „az új tagországokat összekötő hálózat kiépítése a konjunktúraélénkítő programból előirányzott 5 milliárd euróból akár már ma megkezdődhet”. Hozzátette, új források és szállítási útvonalak kiépítésére, és a tagországok hálózatainak egymással való összeköttetésére van szükség. „Ezek kiépítését azonban nem várhatjuk el piaci alapon, hanem európai forrásokat kell hozzá biztosítani” - fogalmazott.
Gyürk András (néppárti) szerint „az Európai Unió nem tanult a 2006-os orosz–ukrán gázválság tapasztalataiból, és rosszul vizsgázott a jelenlegi krízisben”. „Mindenki számára világos, hogy az Oroszország és Ukrajna között kirobbant konfliktus nem csupán egy kétoldalú magánjogi vita, már csak azért sem, mert uniós állampolgárok százmillióit érinti”. „A mostani válság a közös energiapolitika és az uniós szolidaritás próbatétele is” - fogalmazott