Elbutulunk az ételfestékektől?

Fogyasztóvédelem - 2008-06-28

Tanulási és koncentrációs zavart, valamint hiperaktivitást okoz gyermekeknél egy, az édességekben, üdítőitalokban, tejdesszertekben gyakran előforduló élelmiszer színezék. Hegyi Gyula szerint a gyakorlatban is érvényt kell szerezni az EU elővigyázatossági elvének, és nem szabad kockázatos anyagot élelmiszerben használni.

A fogyasztóvédelmi és más civil szervezetek azt követelik az Európai Parlamenttől, hogy lépjen fel a gyermekkori hiperaktivitást okozó élelmiszeradalékok, színezőanyagok ellen. Hegyi Gyula magyar EP-képviselő is csatlakozott az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület által is támogatott kezdeményezéshez. A Southampton- i  Egyetem kutatási eredményei  szerint egyes (E102, E104, E110, E122,E124 és E129), jellemzően  az édességekben és  üdítőitalokban  található ételfestékek  a gyermekekre fokozottan károsak. Nátrium-benzoát tartósítószerrel együtt fogyasztva hiperaktívitást, tanulási és koncentrálási nehézségeket  okozhatnak.

 

A környezetvédelmi bizottság tagjainak kezdeményezésére  olyan döntés született,  hogy a fenti adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni: " Esetleges aktivitási és koncentrációs zavarokat idézhet elő gyermekeknél".

 

A felvetést tizenkét tagország  negyvenkét fogyasztóvédelmi és más civil szervezete is támogatja.  Hegyi Gyula  hangsúlyozta, hogy a legfiatalabb fogyasztók védelme kiemelt fontosságú.  A magyar képviselő szerint a figyelmeztetés kötelező feltüntetése csak az első lépés, fokozatosan ki kell vonni a forgalomból a káros színezőanyagokat. A fogyasztóknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a természetes élelmiszerek és üdítők nem olyan harsogóan színesek, mint a mesterséges színezés után. Különösen fontos, hogy a gyermekek ne szokjanak hozzá az agyonszínezett, káros adalékanyagokkal teletömött élelmiszerekhez,  üdítőkhöz.

 

Dr. Dömölki Livia az OFE élelmiszer szakértője reméli, hogy az Európai Parlament napirendre tűzi az azo-színezékek törlését az engedélyezett adalékanyagok listájáról, tekintettel arra, hogy táplálkozási értékük nincs, s ráadásul azt az érzetet keltik a fogyasztóban mintha valódi gyümölcsből készülnének azon élelmiszerek, amelyekhez használják ezeket.