Az állampolgárok és a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek is véleményt mondhatnak abban az esetben, ha ármegállapítás kapcsán jogszabályt alkot a jogalkotó. Ezzel a korábban meglévő jogi alap és gyakorlat is helyreállhat, azaz ha elfogadják az új törvényt, nem kerülheti ki a társadalmi véleményt a jogalkotásra jogosult szerv.
A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló új törvényjavaslat azt kívánja elérni – amint azt a Parlament előtti általános vita kapcsán kifejtette az előterjesztő –, hogy a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe. Ehhez az egyeztetés két formáját fekteti le, e szerint lehetőség lenne általános és közvetlen egyeztetésre a társadalom tagjaival.
Az általános egyeztetés kötelező a szakminiszter számára. Ennek keretében az adott minisztérium honlapján közzé kell tenni a jogszabályok tervezetét, melyre bárki véleményt nyilváníthat, a megtett véleményekről visszaigazolást küldenek a véleményező részére. Az elutasított véleményekre indoklással, érdemben reagálnak a minisztérium honlapján. Fontos, hogy a jogszabály hatályba lépését követően a végrehajtással kapcsolatos véleményezésre is mód van, így bárki kezdeményezheti a fentihez hasonló módon a problémás területekkel kapcsolatos jogszabály-módosítást is.
A közvetlen egyeztetési forma a fogyasztóvédelem szempontjából jelentős, hiszen ennek keretében a szakminiszter együttműködési megállapodás megkötésével bevonhatja a fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezeteket is a vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos egyeztetésbe. A törvényjavaslat azokat a szervezeteket vonná be, melyek széles társadalmi érdeket jelenítenek meg és készek a kölcsönös együttműködésre.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által előterjesztett új törvényjavaslat eredeti tervezete értelmében az ármegállapításról szóló jogszabályokat nem kellett volna társadalmi egyeztetésre bocsátani, csupán a miniszter elvi lehetőségét adta volna meg a hatósági ár megállapításánál az állampolgárok és a fogyasztóvédelmi civil szervezetek véleményének kikérésére.
Ez azonban nem biztosította volna egyértelműen a véleményalkotási jogot ezen kérdésekben, pedig 2008. szeptember elseje előtt a fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján az árhatóság köteles volt a hatósági ár megállapítását, a hatósági ár mértékének kialakítását megelőzően kikérni a társadalmi szervezetek véleményét. Ezt követően ezen lehetőség kikerült a norma szövegéből, amelyet a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek erősen kifogásoltak is.
A minisztérium több társadalmi szervezettel egyeztetett a jogszabályról, a fogyasztóvédelmi civil szervezetek közül pedig egyedül a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesülettel. A KÖFE javasolta, hogy az ármegállapítás ne kerüljön be a kivételek sorába, és így azt szintén kötelező legyen egyeztetésre bocsátani. Örömmel szembesült azzal Egyesületünk, hogy a Parlament elé már a módosított tervezet került benyújtásra, melynek alapján ármegállapítás esetén is ki kell kérni az állampolgárok és a társadalmi szervezetek véleményét.
Fontos tudni, hogy a fenti norma nem részletezi a helyi önkormányzati rendeletek esetén a társadalmi egyeztetés formáit, viszont előírja, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait rendeletben állapítsa meg. Ez pedig nem lehet ellentétes a felhatalmazást adó törvénnyel, azaz a helyi önkormányzatoknak is kötelességük lesz kikérni a társadalmi szervezetek véleményét jogszabályi ármegállapítás esetén.
Szintén előrelépés az eredeti tervezethez képest, hogy kiegészült a stratégia partner fogalmi köre, mely biztosíthatja, hogy csak szakmailag megfelelő, az adott területen tudományos-szakmai területen jártas, vagy széles társadalmi érdekeket megjeleníteni tudó szervezetek vegyenek részt a társadalmi egyeztetések során.
A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület – mely meghívót kapott a Parlament általános vitájára – üdvözli a tervezett jogszabályt, mely széleskörű lehetőséget nyújt mind az állampolgárok, mind a társadalmi szervezetek részére, amelyek ezáltal megkerülhetetlenek lesznek az őket érintő jogszabályok megalkotása során, és remélhetőleg annak elfogadása esetén a törvény hatékonyan kerül alkalmazásra.