A kínos feszengéstől az erőltetettség nélkül repkedő poénokig számos tapasztalattal gazdagodott a Kosár magazin újságírója, miközben maga is párkeresőnek állva igyekezett utánajárni, melyik szolgáltatás mit nyújt, milyen formával talál a leghamarabb párt magának az elszánt társkereső.
„Főzés és társkeresés – nem csak a vacsi jön össze?” – így hirdeti magát a Főzőrandi névre hallgató rendhagyó társkeresési forma, ahol a közös főzés és némi alkohol oldja a gátlásokat, így kis idő elteltével párok és kisebb-nagyobb csoportok alakulnak. Erőltetés nélkül röpködnek a poénok.
Nem így a Rapidrandin, ahol csengőhangra kezdődik a párkereső szeánsz: hét fiú és hét lány foglal helyet a külön asztaloknál, hogy hét-hét percben felmérje szimpatikus-e neki a másik. Ha az idő letelt, a fiúk felpattannak és továbbállnak a következő asztalhoz. Az esemény végén a szervezők összesítenek, és kölcsönös „találatnál” megadják a két félnek az elérhetőségeket.
A szervezők fantáziája egyébként úgy tűnik határtalan, az egyik legújabb terv Pókerrandi, társtalan zsugásoknak.
A legtöbben – valószínűsíthetően kényelmi és praktikus szempontok miatt egyaránt – az interneten igyekeznek társra lelni. „Az a lényeg, hogy valami újat tudj mondani a neveddel és regisztrációs lapoddal is; jól add el magad” – mondta a Kosár magazinnak egy fiatalember, aki csupán nyolc-kilenc hónapig űzte az online „műfajt”, de ez alatt az idő alatt komplett stratégiákat alakított ki, és komoly társat is talált.
Ugyanakkor a hagyományos társkeresők sem mentek ki a divatból, ám nem árt az óvatosság: a magukat elit társkereső klubként hirdető, akár (több)százezer forintot is elkérő szolgáltatók olykor vajmi keveset tesznek az ügyfelek érdekében.
Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője kiemelte, hogy mindenképpen kössünk szerződést, és legyünk pontosan tisztában azzal, hogy az iroda vagy az online cég milyen kötelezettségeket vállal, hány eseményre, kiközvetítésre vállal felelősséget és milyen feltételekkel. Ha úgy érezzük, a társkereséssel foglalkozó cég nem teljesítette a szerződésben lefektetett feltételeket, vagy visszaélt adatainkkal, megkereshetjük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, ahol panaszt tehetünk, és kivizsgálják a kérdést, élhetünk perrel, vagy az adatvédelmi biztoshoz fordulhatunk – áll a Kosár magazin októberi számában.