A WizzAir ügyében a Főügyészség indított közérdekű keresetet, mivel kifogásolta a légitársaság gyakorlatát a járatkésések esetében. Az egyik probléma az utasok tájékoztatása volt, korábban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) is eljárást indított, mivel a felügyelők kifogásolták, hogy a légitársaság nem informálja magyar nyelven az ügyfeleket.
Ezen kívül a Főügyészség szerint a budapesti reptér árai mellett nem tekinthető ésszerűnek, hogy az utasok két órás késés esetén 4, majd időarányosan 8, 12 euró, stb. összegben kaptak étkezési utalványt. A bíróság részben helyt adott a keresetnek, és – a vonatkozó Európai Uniós normát értelmezve – kikötötte, hogy 2-3 órás késés esetén 8 eurós összegben jár ellátás. A bíróság ezen túlmenően 23 órás késésig időarányosan megszabta a szükséges élelmiszerellátás mértékét. A Főügyészség közleményében kiemeli, hogy a döntés nem csak a WizzAirre, hanem minden, Magyarországról járatot indító légitársaságra érvényes.
A WizzAir a döntésre reagálva leszögezte, hogy már eszerint járnak el, azonban nem értenek egyet a határozattal, mivel az szerintük olyasmi miatt bünteti a céget, amiről nem tehetnek, tekintve, hogy a késések 95 százalékát külső tényezők okozzák. Hozzátették, hogy a magyarországi járatok mindössze 3 százaléka késett két óránál többet, és bár a 10 ezer érintett utasnak ez kellemetlen, ők a hazai utasszám 1 százalékát jelentik. A cég kommunikációs vezetője, Kázmér Natasa hozzátette, hogy a WizzAir sikerét az alacsonyan tartott árak teszik lehetővé, ebből viszont az következik, hogy késés esetén nem tudnak teljeskörű ellátást biztosítani, mivel ennek költségét nem építhetik be az árakba.
A magyar bíróság ebben az ügyben egy uniós rendelkezést értelmezett amely úgy fogalmaz: késés esetén a várakozási idővel ésszerű arányban kell az utasoknak ellátást biztosítani. Hogy mi az ésszerű, arról hosszú ideje vitatkoznak a fogyasztóvédelmi szervezetek, és a légicégek, több NFH eljárás is indult légitársaságok ellen, bár a hatóság az érintettek nevét nem árulta el. A kérdés az, valóban minden cégre kiterjed-e a fenti ítélet?
A Főügyészség megerősítette, hogy a döntés minden cégre vonatkozik, akkor is, ha azok nem rendelkeznek magyarországi székhellyel. A szervezet későbbre ígért tájékoztatást arról, milyen mértékben tekinti irányadónak az igazságszolgáltatás a közérdekű perekben hozott döntéseket. Az viszont tudható, hogy Magyarországon – mivel a hazai rendszer nem esetjogon alapul – egy ilyen döntés nem tekinthető kötelezőnek a bíróságok számára.
Ottlakán Johanna, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) jogásza bizakodó, annak ellenére, hogy komoly ellenállásra számít az érintettek részéről. A szakérő úgy gondolja, az NFH erre az ítéletre támaszkodva bírságolhatja meg a szabályszegő cégeket, sőt, a döntést a Főügyészség is betartathatja, persze, csak akkor, ha a késésre Magyarországon kerül sor. Vagyis a visszaúton már nem hivatkozhatnak az utasok erre a döntésre.