A fogyasztóvédelem újból a középpontba került, ezúttal sajnos a közelmúltban lezajlott, valamint az elmúlt hétvégén is jelentős károkat okozó, hirtelen támadó természeti erők kapcsán. Az ügy horderejét az is jelzi, hogy a Parlamentben újonnan megalakult állandó Fogyasztóvédelmi Bizottság is napirendi pontjai között tárgyalta az árvízkárosultak, viharkárok elszenvedőinek helyzetét, valamint a szóba jöhető megoldásokat.
Hazánk mintegy 8 megyéje volt érintett a káresetek miatt. Általánosságban elmondható, hogy a bekövetkezett káreseteket két fő momentum jellemezte: egyrészről a kárt szenvedett házak száma jelentős, ugyanakkor az ezekre kötött biztosítások száma alacsony, hozzátéve azt is, hogy jellemző az alulbiztosítások markáns jelenléte, tehát az az eset, mikor a biztosítás tárgyának értékét a piaci forgalomban általánosan mérvadó érték alatt határozzák meg. Ennek következtében pedig a káreset bekövetkeztekor a biztosított által érvényesíteni kívánt igényben realizálódó összeg sokszor a várt határ alatt marad.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége egyetért a Fogyasztóvédelmi Bizottság ülésén elhangzottakkal, miszerint szükséges a vonatkozó káresetek rendezésékor a soronkívüliség elvének érvényre juttatása, gyorsított eljárások lefolytatása, előlegfolyósítások alkalmazása, valamint a lakhatatlanná vált lakások esetében legalább az alapvető lakhatási feltételek biztosítása.
Fontos megjegyezni azonban, hogy még azon károsultak is, akik rendelkeznek biztosítással, nem feltétlenül jutnak hozzá könnyen a biztosítók által káresetkor fizetendő összeghez, hiszen azt hosszadalmas procedúra előzi meg. A biztosítási esemény bejelentését követően ugyanis a biztosító mérlegeli azt, hogy valóban keletkezett-e kár és ha igen, akkor az milyen összegű, ekkor a vonatkozó biztosítási szerződés szabályai az irányadóak. Előfordulhat tehát olyan eset is, mikor a biztosító megítélése alapján a bekövetkezett káreseményre nem terjed ki a biztosítási szerződés hatálya, amennyiben pedig kiterjed, esetleg a biztosított várakozásaival ellentétben csupán kevesebb összeget ítél meg, a biztosító által felkért kárszakértő szakvéleménye alapján.
Mik is ilyenkor a teendőink? Nagyon fontos, hogy amint lehetőségünk adódik, rögtön bejelentsük az adott biztosító felé a keletkezett kárt. Ennek azért van jelentősége, mert a biztosítási szerződések előírhatnak bizonyos határidőt arra nézve, amin belül a károsult köteles bejelenteni a káresemény bekövetkeztét. Amennyiben ez nem történik meg, joggal feltételezheti a biztosító a károsult káreseménnyel kapcsolatos érdekmúlását, ami kizárhatja a biztosítási igény érvényesíthetőségét. A másik ok, ami ezt indokolja, hogy a káreseménytől számítva eltelt hosszabb idő után egyre nehezebb már bizonyítani a kár nagyságát, valamint felmérni azt, hogy a biztosítás tárgya eredeti állapotában milyen értéket képviselhetett. Megkönnyíti helyzetünket az, ha ilyenkor dokumentált tényekkel tudjuk igazunkat alátámasztani a káresettel kapcsolatosan, akár fotók, esetleg videó készítésével.
Miután bejelentettük a kárt, a biztosított köteles együttműködni a biztosítóval, kötelező részére a szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A káresemény bekövetkeztéről szóló tájékoztatáskor, amennyiben a biztosító postai úton való értesítését választjuk, érdemes annak tértivevénnyel való kézbesítési módját kérnünk, hogy bizonyítani tudjuk egy esetleges későbbi eljárásban, hogy tájékoztatási kötelezettségünknek időben eleget tettünk. Fontos azt is tudnunk, hogy ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg.
Nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy a törvény a biztosítottnak kárenyhítési kötelezettséget ír elő, ez azt jelenti, hogy a biztosított köteles a kár enyhítése érdekében mindazt megtenni, ami tőle telhető, ugyanakkor ennek költségeit a biztosító viseli még az esetben is, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. A kárenyhítési kötelezettség részletszabályait a konkrét biztosítási szerződésben rendezik. Hangsúlyozandó, hogy miután a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosítás által érintett vagyontárgy állapotát a biztosított a vonatkozó szabályzatban megállapított határidőben csak akkor változtathatja meg, ha ez a kárenyhítési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges. Ez a kitétel azért fontos, mert amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás történik, akkor a biztosító mentesülhet fizetési kötelezettsége alól.
Ha a biztosított végül nem tud megegyezni a biztosítóval és álláspontjuk eltér a biztosítási jogviszonyban érvényesíteni kívánt igény jogosságával, illetve a megítélt összeg nagyságával kapcsolatban, akkor javasoljuk a fogyasztónak, hogy forduljon a lakóhelye szerint illetékes Békéltető Testülethez, mely a gyors és ingyenes eljárás lehetőségét kínálva nagyban hozzájárulhat a jogvita megoldásához.
FEOSZ