A betelefonálós televíziós műsorok tiltott szerencsejátékot szerveztek, amikor emelt díjas telefonhívás vagy sms révén játékokat tartottak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 23 szervezetet bírságolt meg összesen 27 millió forint összeggel. A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény értelmében szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos tétfizetés ellenében, meghatározott feltételekkel nyereményre válik jogosulttá akkor, ha a nyerés vagy vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.
A törvény rendelkezik továbbá arról is, hogy a szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélye szükséges, valamint tiltott szerencsejátéknak minősít minden engedélyköteles szerencsejátékot, melyet a NAV engedélye nélkül szerveznek.
Az adóhatóság megállapította, hogy a játékfeltételektől függően egyes játékok engedélyköteles szerencsejátéknak minősülnek. Például az úgynevezett "betelefonálós" műsorok esetében a szerencsés néző az emelt díjas hívással megfizette a tétet, nyereményben részesült, és ennek megszerzése túlnyomórészt a véletlentől függött. Így a játék szerencsejátéknak minősült, melyekre szervezőjük nem kért és nem kapott engedélyt. Ezért a hatóság az országos és helyi vételkörzetű tévécsatornákat fenntartó vállalkozásokat 500 ezer forinttól 8 millió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezte.
Az említett ügyek 2009-ben és 2010-ben indultak - válaszolta az NVA adószakmai szóvivője az MTI kérdésére. Hornyek Péter hozzáfűzte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogelődje (az APEH) 23 szervezetet bírságolt meg emelt díjas sms vagy telefonhívás útján szervezett tévés játékok miatt. A bírság együttes összege 27 millió forint volt.
A szóvivő válaszában rámutatott arra, hogy valamely játék csak akkor minősül szerencsejátéknak, ha van tét (emelt díjas hívás), nyeremény (pénz, tárgynyeremény), és a játék túlnyomórészt véletlenszerű. Azon játékok, amelyek esetében valamelyik feltétel nem valósul meg – például normál díjas hívással lehet a játékban részt venni – nem tekinthetőek szerencsejátéknak, így azokkal szemben a NAV sem lép fel.
A megbírságolt gazdasági társaságok a több tucat közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. Az eljárások döntő többsége jogerősen lezárult, melyekben a bírói ítéletek kivétel nélkül a NAV-nak adtak igazat.