A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége országos konferenciát szervezett Magyarország Fogyasztóvédelmi Politikájáról, melynek apropójául szolgált a Nemzetgazdasági Minisztérium által nemrég közzétett Magyarország IV. középtávú (2011-2014) Fogyasztóvédelmi Politikai stratégiájának tervezete.
A Stratégia nem kisebb feladatot állít a megvalósítói elé, mint a fogyasztóvédelem megreformálását.
Az új Fogyasztóvédelmi Politika egyértelműen a jelenlegi Európai Közösségi Fogyasztóügyi Politikai Stratégia nyomdokain halad és valóban új, európai értékeket hordoz. A jelenlegi állóvizet kívánja felkavarni és a fogyasztóvédelem megreformálását tűzi célul, annak keretében belül pedig a fogyasztót állítja a középpontba. Ennek részeként egy olyan fogyasztóvédelmi intézményrendszer kialakítását tartja fontosnak, amelyben a fogyasztóvédelem szereplői a fogyasztót ténylegesen védő fogyasztóvédelmi tevékenységet fejtenek ki.
A konferencia előadói mind hangsúlyozták a Politika tervezete által is hangsúlyozottan a szemléletváltás szükségességét. A fő cél az, hogy a fogyasztót egyformán magas szintű védelemben részesítsék, vásároljon bárhol az országban, akár a sarki boltban, akár egy webshopon keresztül. Egyetértés volt a tekintetben is, hogy ahhoz, hogy a fenti jelentős célkitűzések hathatós eredménnyel párosuljanak, szükség van a rendelkezésre álló eszközök megújítására. Emiatt a jelenlegi, már elavult fogyasztóvédelmi jogszabályokat felül kell vizsgálni, illetve a fogyasztóvédelmi oktatás alapjaiban történő megváltoztatására van szükség a minél tudatosabb fogyasztói magatartás eléréséhez.
Az sem volt kétséges, hogy az új Fogyasztóvédelmi Politika nem nélkülözheti az írt eszközökön kívül a fogyasztóvédelem szereplőinek szánt feladatok átértékelését és ennek kapcsán új prioritások felállítását. Ez a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket érinti leginkább, amelyeknek el kell fogadniuk azoknak a tevékenységeknek a háttérbe szorítását, amelyek nem vagy alig jártak eredménnyel.
A konferencia tapasztalatai alapján világosan kirajzolódik, hogy a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek érdekfeltárási feladatait kell erősíteni, mely tevékenységet a szakmaiságnak kell áthatnia. Az általános szerződési feltételek figyelemmel kísérésének feladata ismét a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek sajátja kell hogy legyen, amit szintén hatékonnyá kell tenni. Rendkívül fontosnak tartották a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek képviselői a rendezvény során az érdekegyeztető fórumokon való részvétel fontosságát. Minél többször hallatják ugyanis a szervezetek hangjukat a felsőbb szinteken, annál biztosabb az, hogy a szervezetek „szócső” szerepükből adódó funkciójukat be tudják tölteni és védeni tudják a fogyasztók érdekeit.
Az érdekegyeztető fórumokon való aktív részvétel tehát feltétlenül szükséges, ennek kapcsán a szervezetek képviselői üdvözölték az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának létrejöttét, amely rendkívül pozitív módon együttműködött ülései során a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekkel, fogadta azok véleményét és figyelembe vették azok javaslatait is.
A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteknek erősíteni kell a közérdekű keresetindítási tevékenységét is, meg kell teremteni az ennek megfelelő jogszabályi hátteret és biztosítani szükséges azt, hogy az ilyen perek folyamán a bíróságtól az alperes kereseti kérelemnek megfelelő elmarasztalását kérhessék a keresetindítók. Újabb fontos feladat a jogszabály-véleményező és módosító tevékenység ösztönzése, valamint a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában való részvétel és annak figyelemmel kísérése.
Az elhangzott előadások alapján az erre adott válasz az, hogy ki kell használni korunk technikai fejlettségét és online fogyasztóvédelmi magazinok bevezetésével is tájékoztatni kell a fogyasztókat a mindennapi életüket alapvetően befolyásoló hírekről és aktualitásokról. Ennek kapcsán a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége beszámolt új kezdeményezéséről, miszerint Fogyasztók Lapja néven új, digitális fogyasztóvédelmi magazint hozott létre az alábbi webcímen: http://www.fogyasztoklapja.hu.
A fogyasztók tájékoztatása mellett a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek oktatási tevékenysége is rendkívül fontos annak érdekében, hogy a fogyasztók tudatosságát erősítsék. A magabiztos és fogyasztói jogaival tisztában lévő vásárló ugyanis nem jön zavarba akkor, ha egy kereskedővel jogvitába keveredik, mivel egyrészt tudatában van annak, hogy őt milyen jogosítványok illetik meg a vállalkozással szemben, másrészt ismeri és használja a számára adott jogérvényesítési fórumokat. Ehhez kapcsolódóan a konferencián elhangzott, hogy a Nemzeti Alaptantervet felül kell vizsgálni és a fogyasztóvédelmi ismereteket külön tantárgy keretében kell oktatni az iskolákban. Egyöntetű volt az előadók azon elképzelése is, hogy ebben tevékeny szerepet kell biztosítani az akkreditált képzési programmal rendelkező fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteknek azért, hogy a szakmaiság jelen legyen az oktatás során.
Az előadók a békéltető testületek fogyasztói jogviták rendezésében betöltött szerepéről elismerően nyilatkoztak, nem vitás, hogy a fogyasztók számára ingyenes és gyors békéltető testületi eljárás igénybe vétele reális alternatívát nyújt a drága és hosszadalmas bírósági eljárásokkal szemben. Ezt alátámasztja az is, hogy a békéltető testületek előtt lévő ügyek száma újfent növekedést mutatott, hiszen az 2009-ről 2010-re 25 százalékkal nőtt.
A konferencia tapasztalatai alapján ezen kívül a testületek ismertségét növelni kell és biztosítani azt, hogy a költségvetési törvény alapján a működési feltételekhez szükséges anyagi erőforrásokat a megfelelő időben kapják meg. Rámutattak arra is, hogy ösztönözni kell a vállalkozásokat a békéltető testületi eljárásokban való részvételre és arra, hogy általános alávetési nyilatkozatot tegyenek. Az együtt nem működő vállalkozásokról vezetett listát országosan egységesíteni szükséges és ismertebbé kell tenni. A fentieken túlmenően pedig olyan jogszabályi környezetet szükséges teremteni, amely a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság számára fogyasztóvédelmi eljárás indítását teszi kötelezővé abban az esetben, ha a vállalkozás megsérti a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt, békéltető testületekkel szembeni kötelezettségeit.