Az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége és a hozzá tartozó Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltségek 2007. I. negyedévében országos témavizsgálat keretében „Ruházati termékek címkézésének ellenőrzése” címen végzett ellenőrzéseket a régióban.
A vizsgálat célja a felsőruházati termékek vizsgálata, különös tekintettel a vásárlói tájékoztatókra, azok tartalmi megfelelőségének, valamint a forgalmazással kapcsolatos további jogszabályok betartásának ellenőrzése volt, mely kiterjedt valamennyi felnőtt felsőruházati termékre, kiemelten a harmadik országokból érkezett termékekre.
A vizsgálat régiós szinten 91 egységet érintett, melynek során 72 esetben - a vizsgált egységek 79%-ában - tártak fel hiányosságot a felügyelőség munkatársai.
A vizsgált termékek száma 84.041 db volt.
A jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében 58 esetben, 7.120.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot, 6 esetben, 300.000 Ft összegű reklámfelügyeleti bírságot szabtunk ki, valamint 44 esetben - közigazgatási határozatban - kötöttük feltételhez a forgalmazást illetve köteleztük az egységet a hiányosságok megszüntetésére.
Az üzletek működésével kapcsolatos általános vizsgálati szempontok ellenőrzésekor magas számban, 48 esetben - az ellenőrzött üzletek több mint felében - nem tudták az általuk forgalmazott áruk eredetét a helyszínen bizonylattal igazolni a kereskedők.
A termékek magyar nyelvű tájékoztatóit vizsgálva megállapítottuk, hogy a forgalmazók sok esetben nem tüntetik fel a termékeken azok nyersanyag-összetételét, származási helyét, a termék megnevezését, gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét, valamint a méretjelölést. Néhány esetben nem biztosították a termékekhez a bevarrt 5 ábrás kezelési jelképsort.
Feltűnő a változást a „kínai” üzletekben tapasztaltunk. A távol-keleti kereskedők az esetek nagy többségében igyekeznek több-kevesebb sikerrel olyan vásárlási tájékoztatókat készíteni, amelyek megfelelnek a hazai jogszabályi előírásoknak, továbbá gyakran találkozunk ezekben az üzletekben is magyar árukkal. Sokszor a kereskedők szándékosan nem biztosítják a gyártó vagy importőr címét is tartalmazó vásárlói tájékoztatót, a konkurencia távoltartása érdekében.
A működési engedélyek vizsgálata során egy esetben állapítottunk meg szabálytalanságot. Egy gazdasági társaság által üzemeltetett egységben nem volt működési engedély az ellenőrzés időpontjában. A nyitvatartási idő ki volt helyezve. Próbavásárlásunk során megkárosítást nem tapasztaltunk. Kifogásoltuk viszont, hogy nem volt vásárlók könyve és panaszfórumokról szóló tájékoztató tábla. A boltvezető az áruk eredetét a helyszínen hitelt érdemlő bizonylattal nem tudta igazolni. Az ellenőrzött 218 féle, 500 darab termékből 10 féle, 190 darab felsőruházati termék nem felelt meg a forgalmazás követelményeinek valamilyen szempontból. A gazdálkodót fogyasztóvédelmi bírság kiszabásával vonjuk felelősségre, az áru címkézésére, forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok megszegése miatt, valamint köteleztük a jogszabályban előírt tartalmú tájékoztató biztosítására.
Üzletkörbe nem tartozó árusítást szintén egy esetben tapasztaltunk. Egy egyéni vállalkozó által üzemeltetett üzletben széles választékban forgalmaznak síruhákat, és kiegészítőiket, annak ellenére, hogy a működési engedélyben erre nem volt üzletköri engedélyük. Kifogásoltuk továbbá, hogy a panaszfórumokról szóló tájékoztató tábla nem volt kihelyezve, és a termékek eredetét sem tudták a helyszínen hitelt érdemlő bizonylattal igazolni. Az akciós termékeknél nem a fizetendő fogyasztói ár volt feltüntetve. A vizsgált 23 féle, 109 termékből 20 félét kifogásoltunk, mivel nem volt rajtuk megnevezés, nyersanyag-összetétel, valamint ezen termékek egy részén a gyártó/forgalmazó neve, címe, illetve a származási hely sem volt feltüntetve. Az egyéni vállalkozót köteleztük a jogszabályi előírások betartására, továbbá fogyasztóvédelmi bírság kiszabásával vonjuk felelősségre.
Ártájékoztatási kötelezettségüknek a kereskedelmi egységek általában eleget tesznek. Az üzleten belül az eladási árakról való tájékoztatás 18 egység kivételével az előírásoknak megfelelően volt feltüntetve. Az eladótérben az akciós árak feltüntetése 5 üzletben nem volt egyértelmű, pl.: csak az akció előtt alkalmazott eladási árat és az árengedmény %-os mértékét, nem az engedménnyel csökkentett eladási árat tüntették fel.
A kirakatok felületén elhelyezett különleges reklámajánlatok hirdetésének vizsgálata során az ellenőrzött üzletek közül 6 esetben nem került feltüntetésre az akció intervalluma, a kezdő és befejező időpontok, vagy kezdő időpont és a rendelkezésre állásra utaló szöveg. Ezekben az esetekben reklámfelügyeleti eljárás keretében jártunk el.
A nyugtaadás az üzletek nagy többségében, egy kivétellel biztosított, ugyanakkor a vásározó piaci árusoknál továbbra is elmarad a nyugta, fizetési jegyzék átadása. A Nyíregyháza, Tokaji úti használtcikk piacon 7 vásározó kereskedőből 3 nem adott a ruházati termékhez nyugtát, ebből 2 esetben a próbavásárlást az APEH munkatársa végezte, így az eljárást is ők folytatták le.
Tekintettel arra, hogy a jogszabály korábban csak azt írta elő, hogy a nyersanyag-összetételt magyar nyelven, a termékre fel kell erősíteni, illetve bele kell szőni, a felerősítés jelenthette a papír alapú függő címkés jelölést is. A kereskedők, mivel korábban nem követelhettük meg a maradandó módon történő jelölési módot, gyakran tapasztaltuk, hogy a jogszabályi változásról nem vettek tudomást, a papír címkén feltüntették az adatokat magyar nyelven, de maradandóan csak idegen nyelven szerepelt a termékben.
Jónak mondható, hogy a nyersanyag-összetétel a vizsgált termékek csak 10,6 %-ánál nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az 5 ábrás kezelési jelképsor a vizsgált termékek 1,6%-ánál hiányzott, továbbá a 0,6%-ánál nem volt feltüntetve teljes körűen, mivel az adott terméken a jelképekkel kifejezett tisztítási tájékoztató nem vonatkozott az összes kezelésre, leggyakrabban a vegytisztításra és a dobos szárításra vonatkozó tájékoztatás hiányzott. Több esetben kifogásoltuk, hogy az 5 ábrás kezelési jelképsor úgy került a termékbe bevarrásra, hogy azt a varrás megbontása nélkül a vásárló nem tudta elolvasni. Olyan felsőruházati terméket is találtunk, ahol a bevarrt és a forgalmazó által elhelyezett függő címke ellentétes tartalmú volt.
Sok esetben okoz problémát a fogyasztónak a termékek vásárlásakor, hogy egy üzletben különböző méretjelzésű termékeket talál, illetve egyazon jelzéssel ellátott termékek a valóságban eltérő tényleges méretet takarnak. Néhány esetben méretjelzés egyáltalán nem volt a ruházati termékekben jelölve.
Megjegyezni kívánom, hogy nem a konkrét vizsgálathoz, de a könnyűipari termékekhez kapcsolódóan (lábbelik) I. negyedévben egy esetben eljárást kezdeményeztünk a Gazdasági Versenyhivatal felé, miszerint széles körű lakossági bejelentések alapján vélelmezhető vált a konkrét áruk forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről való megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása. Lényegesnek tartjuk az ilyen irányú intézkedések megtételét, ugyanis az EU direktíváiban megfogalmazottak szerint is nagyon fontos és meghatározó elem a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben való jogi fellépés. A Gazdasági Versenyhivatal visszajelzése szerint bejelentésünknek helyt adva versenyfelügyeleti eljárást indított a jogsértés elkövetőjével szemben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint.
Jeney Géza
regionális igazgató