Többszörös árat fizethetünk a semmiért: termékbemutatók

Fogyasztóvédelem - 2009-11-17

Bár az ezredfordulóhoz viszonyítva rengeteget javult a fogyasztói tudatosság, sajnos a nyugdíjas korosztály még mindig igen kiszolgáltatott, elég, ha csak a termékbemutatóval egybekötött utazásokra gondolunk, melynek továbbra is ők az elsődleges célcsoportjuk.

 A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) 3 megyét (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok megye) érintően vizsgáltatta meg, hogy az 50 éven túliak miért és mennyit vásárolnak termékbemutatókon, vagy más, hasonló vásárlási lehetőségek alkalmával.

A panaszokból egyértelműen kiderült (a megyékben a FOME ismertsége eléri a 25%-ot a megkérdezettek körében), hogy az üzleten kívül kereskedők zöme nem mindig tájékoztatja a fogyasztókat, a tájékoztatás sokszor a jogszabály által előírt elemekre sem terjed ki.

 

 

A több, mint 1000 megkérdezett egy negyede már vásárolt üzleten kívül, azon belül is döntő többségben termékbemutatón, így elmondható, hogy egy igen népszerű áruvásárlási formáról beszélünk. Népszerűségénél talán már csak a „buktatói” nagyobbak.

 

 

Habár az idősebb korosztály nem kizárólag vásárlási célzattal érkezik egy-egy bemutatóra (a válaszok között szerepelt az utazási vágy, az ismerősök meghívása, egészségügyi problémák megoldásával való kecsegtetés), a meggyőzés mégis sikeres: az utazás jórészt vásárlással végződik. Az agresszív értékesítési gyakorlatot bizonyítja, hogy az idősebb korosztály 40%-a szerint mások ráhatására, vagy az előadó meggyőző technikájának köszönhetően döntött a termék megvásárlása mellett.

A vásárlási kedvet még a pénz hiánya sem akadályozta meg, hisz ezek a vállalkozások kecsegtetőnek tűnő hiteleket is biztosítanak. Szinte általános tapasztalat, hogy még munkáltatói igazolást sem kérnek, nincs előzetes hitelképességi felmérés. A fogyasztó örül a könnyen jött lehetőségnek, és nem mindig gondolja át, hogy valóban szüksége van-e arra a termékre, a felvett hitelt vissza tudja-e fizetni.

 

 

A fogyasztóvédők szerint azonban az igazi, és mélyebb probléma a vásárlás után kezdődik. A legtöbb fogyasztó csak ilyenkor döbben rá, hogy a termékre nincs is szüksége, vagy, hogy az egyáltalán nem tudja a beígért funkciókat, elvárásokat, „gyógyhatásokat”, melyek az előadásokon elhangzottak. Ilyenkor ugyan van a fogyasztónak elállási joga 8 munkanapon belül, de a hazai kereskedők erről a legritkább esetben tájékoztatják a vásárlókat, annak ellenére, hogy ez kötelező. A jogszabállyal szembemenően igyekeznek elriasztani a a vevőt attól, hogy meggondolja magát. Ennek egyik megnyilvánulása a kötbér vagy bánatpénz fizetésének kötelezettsége, mely természetesen teljes mértékben szabálysértő.

A Fogyasztóvédők minden ilyen esetben azt javasolják a vevőknek, hogy az egyedi jogérvényesítés mellett a jogellenességet jelezzék a hatóságnál.

 

 

A másik jellemző probléma, ami felvetődik, hogy a fogyasztó ugyanazt a terméket később sokkal olcsóbban látja meg, vagy rádöbben, hogy a termék nem érte meg az árát.

 

 

A fogyasztóvédők minden termékbemutatós vásárlással kapcsolatban azt javasolják az idősebb korosztálynak, hogy a 8 munkanapon belül minél többet használják a terméket, és amennyiben hibát észlelnek, vagy nem elégedettek, úgy éljenek a 8 napos elállási jogukkal, merjenek jogi segítséget kérni.

 

 

Az üzleten kívüli kereskedés 5 pontja

Egy-egy termékbemutatón mindig gondoljuk át, hogy szükségünk van-e az adott termékre, és ne pusztán az előadó képességei alapján döntsünk.

Bármennyire olcsónak ígért hitelt is ajánlanak mindenképp járjunk utána a pontos feltételeknek.

Mindig merjünk kérdezni: a termékről, a cégről, a referenciákról, a gyógyhatást igazoló tanúsítványokról, az elérhetőségekről.

Mind a 8 napos elállás gyakorlásánál, mind a minőségi kifogás intézésénél ajánlott levélben igyekezzünk jogainkat érvényesíteni (elállásnál a terméket ne feledjük visszaküldeni, anélkül ugyanis a vételárat nem kapjuk vissza).

A szerződés megkötésekor alaposan olvassuk át azt, és térjünk ki a kisbetűs részekre is

 

 

 

 

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületét (FOME) 52 magánszemély hozta létre, a Fővárosi Bíróság 2003. márciusában vette nyilvántartásba. A budapesti szervezet tevékenysége országos, központja Debrecenben található. A budapesti iroda mellett több városban is állandó tanácsadó hálózattal rendelkeznek (Eger, Miskolc, Szolnok, Salgótarján, Debrecen). A fogyasztóvédelmi tanácsadás mellett kiemelkedő a szervezetnek a fogyasztóvédelmi oktatásban, s a fogyasztóvédelmi tudományos élet kialakításában betöltött szerepe. A fogyasztók kiszolgáltatottságának csökkentését közérdekű keresetek indításával érik el.