Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság az elsőfokú ítéletet, és megszüntette az eljárást I. Norbert és három társa ügyében, akiket október 23-án délután állítottak elő a rendőrök a Deák tér közeléből egy be nem jelentett tüntetésről, majd október 26-án rendzavarásért négy-négy nap elzárással büntette őket a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
Az október 23-i zavargások során előállított személyek semmiféle szabálysértést nem követtek el egy be nem jelentett rendezvényen, ezért velük szemben jogellenesen rendelt el a rendőrség szabálysértési őrizetet - döntött a Fővárosi Bíróság.
Az érintettek fellebbezései nyomán eljáró Fővárosi Bíróság dr. Szolnoki János vezette tanácsának döntése szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor rendzavarásért elmarasztalta és megbüntette az érintetteket. A bíróság indokolása szerint a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melynek gyakorlását a Magyar Köztársaság elismeri és biztosítja. E jog előzetes bejelentés nélküli gyakorlása a jogerős döntés írásos indoklása szerint bár nem jogszerű, nem minősíthető sem bűncselekménynek, sem pedig szabálysértésnek.
A bíróság szerint nem alkalmazható a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó megmozdulások esetében a szabálysértésről szóló törvény azon rendelkezése, miszerint, aki rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. ′Nem alakulhat ki, illetve nem folytatható olyan gyakorlat – olvasható a jogerős döntés indoklásában –, amely egyfelől törvényi-jogalkotói szinten csak a legszűkebb körben korlátozza a gyülekezési jog gyakorlását, másfelől viszont annak legkisebb mértékű megsértését is a jogalkalmazó olyan súlyos rendzavarásnak tekinti, amely azonnal rendészeti beavatkozást igényel.′
A bíróság rámutat: a szabálysértési törvény gyülekezési joggal való visszaélés címén csak a be nem jelentett rendezvények szervezőit rendeli büntetni, azok résztvevőit nem. Tehát, aki elmegy egy be nem jelentett demonstrációra, puszta ottlétével még semmiféle jogsértést nem követ el; a rendőrségnek sincs joga pusztán ezért előállítani őket – hacsak más jogsértést nem követtek el.
A szabálysértési eljárás indoka és az elsőfokú ítélet alapja I. Norbert és társai esetében az volt, hogy a négy férfi nem tett eleget a rendőri felszólításnak, s nem hagyta el a be nem jelentett tüntetés helyszínét. Ezzel kapcsolatban a bíróság megállapította: az érintettek cselekedeteinek megítélésekor figyelembe kell venni azt is, hogy az ′engedetlenség′ (tehát: valaki felszólításra sem hagyja el az adott területet) ′önmagában soha nem büntetendő, kivéve, ha az a rendőrt más irányú, a közrend és a közbiztonság érdekében teendő intézkedésében akadályozza′. A bíróság szerint: a be nem jelentett demonstráció résztvevői nem követnek el olyan jogsértést, amelynek abbahagyására a hatóság felszólíthatná őket, a távozásra való felszólítás és minden további rendőri intézkedés is indokolatlan és jogellenes.
A bíróság mindezekre tekintettel kimondta: I. Norbert és társai előállítása és őrizetbe vétele jogellenes volt, miután kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy nevezettek semmiféle szabálysértést nem követtek el.
A rendőrség hivatalosan nem kommentálta a döntést. Rendőrségi források ugyanakkor furcsállották, hogy a bíróság szerint a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeken bárki megtagadhatja a helyszínen intézkedő rendőr utasításainak végrehajtását.
(Forrás:gondola.hu nyomán)