A társadalmi élet leépülését okozó jogsértéseknek és a vallás közéletből való kiszorításának (ateizáció) a beszüntetésére szólította fel a lengyel püspöki konferencia társadalmi ügyekért felelős bizottsága az állami szerveket hétfőn közzétett állásfoglalásban.
A püspöki konferencia honlapján olvasható dokumentumban a bizottság nyugtalanítónak nevezte, hogy a közéletben „az ateizáció tendenciája észlelhető”, a politikából pedig „kiiktatják az erkölcsöt”.
Példaként hozták fel „az állami szervek által elkövetett jogsértéseket”, ezen belül „a jogtalan bánásmódot az őrizetbe vett személyekkel szemben”.
A lengyel média pénteken közzétette az előzetes letartóztatásban lévő Michal Olszewskinek, a Jézus Szent Szívének Papjai nevű szerzeteskongregáció tagjának fényképeit, amelyek a pap megromlott egészségéről tanúskodnak. A fotók a végül elnapolt bírósági tárgyalás előtt készültek, amelyen megvitatták volna a lelkész panaszát a letartóztatásakor alkalmazott bánásmód miatt.
A lelkészt és az igazságügyi minisztérium két hivatalnokát – középkorú nőket - „szervezett bűnözői csoportban" való részvétellel gyanúsították meg az előző kormány idején a tárca kötelékében működő Igazságosság Alap ügyében.
Az őrizetbe vettek szabadon bocsátásának és „az egyházüldözés beszüntetésének” szándékával vasárnap Lengyelországban imádságos novena (kilenced) kezdődött Marek Mendyknek, Swidnica püspökének felhívására.
A hétfőn közzétett püspökkari állásfoglalásban azt is bírálják, hogy Lengyelországban „bevezetik az emberölés +jogát+”, mivel a terhesség egész idejére kiterjesztik az abortusz lehetőségét.
Ezzel az egészségügyi tárca minap közzétett iránymutatásaira utaltak. Az érvényben lévő lengyel törvény értelmében az abortusz akkor megengedett, ha a terhesség nemi erőszak következménye, vagy ha az anya élete veszélyben forog.
Az új iránymutatások úgy értelmezik a jogszabályt, hogy az anya állapota pszichiátriai javallat alapján is minősíthető életveszélyesnek. Ilyen esetben az abortusz a 9. hónapig lehetséges lenne.
Aggodalmat keltő jelenségeknek nevezték az állásfoglalásban továbbá„a távolodást az erkölcsi értékektől a társadalmi élet számos területén, a gyűlöletkeltést (...), a vallás jelentőségének háttérbe szorítását, a nyilvános hitvallás jogának elvételét és a vallási szimbólumok kiiktatását a közéletből”.
Ez azzal is összefügg, hogy a varsói főpolgármesteri hivatalnak a nyilvánosság számára nyitott helyiségeiben júniustól nem helyezhetők ki keresztek.
Szeptembertől pedig heti két tanóráról egyre csökkentették az iskolai hittanoktatást, amelyet több osztályból összevont, nagyobb létszámú, különböző életkorú tanulókból álló csoportokban oktathatnak. Az ebből a tantárgyból szerzett érdemjegyet nem számítják be az átlagba.
A püspökkari bizottság arra szólította fel az állami szerveket, hogy „tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely a társadalmi élet romlását okozza”. A hívőket arra kérték, hogy „az evangélium elvei alapján aktívan vegyenek részt a társadalmi életben”, a jóakaratú embereket pedig arra, hogy „maradjanak hűek lelkiismeretükhöz a szolidaritás és a közjó iránti felelősség szellemében”.