Az országszerte egyformán gyors ítélkezés feltételeinek megteremtését célozza a Mérni a mérhetetlent című, a bírói munkaterhek vizsgálatával és arányos elosztásával kapcsolatos konferencia, melyet a Magyar Igazságügyi Akadémián rendeztek meg pénteken.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke bevezetőjében elmondta: a bírói munkateher mérése évszázados probléma és ma már törvényi kötelezettség is. Elsődleges célja, hogy megteremtsék az ország minden bíróságán egyformán gyors ítélkezés feltételeit, jelenleg ugyanis még előfordulhat, hogy ugyanabban az ügytípusban egyik-másik vidéki bíróságon a kereset, vagy vádirat benyújtásától számított egy hónapon belül megtartják az első tárgyalást, a fővárosban vagy Pest megyében azonban csak fél év múlva. Ez alapvetően befolyásolja a jogkereső közönség, köztük a gazdasági szereplők, cégek, vállalkozók hangulatát.
A különbségek oka az ügyteher egyenlőtlen eloszlása az ország bíróságai, elsősorban a központi régió és a vidék között. Ahhoz azonban, hogy a munkateher arányosítható, a munkavégzés tervezhető legyen, nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is mérni kell a bírói munkát, az az meg kell kísérelni "mérni a mérhetetlent" - utalt a konferencia címére az elnök.
Handó Tünde szerint szükséges, hogy elinduljon a szakmai együttműködés a bírósági igazgatás, a bírák és a tudomány képviselői között, nyitni kell a különböző szakterületek felé, a bíróságok jogi és szervezeti, igazgatási tapasztalatai mellett hasznosítani kell a matematika, informatika és hálózatkutatás legújabb eredményeit.
Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke elmondta: az ítélőtáblák egy évtizeddel ezelőtti felállítása óta a megnövekedett munkateher miatt szinte ellehetetlenült az elsőfokú megyei szintű peres ügyintézés. A tárgyaló bírák tisztában voltak a helyzettel, ám újfajta adatgyűjtési, statisztikai módszerekre van szükség ahhoz, hogy a központi bírósági igazgatás számára is kezelhető legyen a probléma.
Számos akta átvizsgálása, a bírák által megválaszolt anonim kérdőívek és leginkább az egyes ügyek elintézéséhez szükséges munkaidő pontos feltárása lehet a kitörési pont, aminek a segítségével sikerülhet megállapítani a valós bírósági munkaterheket - tette hozzá.
A konferencián Barabási Albert-László a hálózatkutatás nemzetközi szinten is elismert képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern hálózatok univerzális tulajdonságainak, az információs csomópontok eloszlásának, terhelhetőségének problémája a rákkutatástól a cégvezetésen át a bírósági rendszerek hatékony működésének kérdéséig számos területen megkerülhetetlen.
Az erdélyi származású tudós Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, az Egyesült Államokban doktorált és ottani egyetemeken tanít másfél évtizede, számos rangos nemzetközi elismerésben részesült. Magyarul is megjelent A hálózatok új tudománya és a Villanások - A jövő kiszámítható című kötetet.