Az alkotmányügyi bizottság kedden csak a Magyarországi Muszlimok Egyházának országgyűlési elismerését szorgalmazó módosító indítványt támogatta az egyházügyi törvényhez benyújtott javaslatok közül.
A fideszes Demeter Zoltán módosító javaslatában azt kezdeményezte, hogy az eredeti javaslatban egyedüliként szereplő Magyar Iszlám Közösség mellett a Magyarországi Muszlimok Egyháza, illetve a két közösség által kezdeményezett Magyarországi Iszlám Tanács kerüljön bele az Országgyűlés által elismert egyházak közé.
A javaslat indoklása szerint a két muszlim egyház 2011 végén kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Tanács létrejöttét, a közös szervezet bírósági nyilvántartásba vételét azonban a 2012. január elsejével bekövetkezett jogszabályváltozás akadályozta meg.
A bizottságban emellett még 34 egyházügyi törvényhez érkezett módosítóról szavaztak, amelyek szintén különböző egyházak elismerését javasolták. Ezek közül egyet sem támogattak és csak kettő kapott egyharmados támogatást és így lehetőséget, hogy az Országgyűlés szavazzon róla: a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége és a SZIM Salom Progresszív Zsidó Hitközség elismerésére irányuló javaslat, amelyeket az LMP-s Szabó Tímea kezdeményezett.
A többi módosító javaslat egyharmados támogatást sem kapott, így az Országgyűlés nem is szavazhat róluk. Így például nem támogatták a fideszes Bánki Erik javaslatát, aki a Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösséget is elismerésre javasolta. Szintén egyharmadot sem kapott a független Ivády Gábor javaslata, amely a Magyar Taoista Egyház elismerését kezdeményezte, vagy Lendvai Ildikó (MSZP) módosítója, amely 19 különböző egyházat tett volna fel elismert vallási közösségek listájára, többek között az Agapé gyülekezetet, A Magyarországi Biblia Szól Egyházat, a Golgota Keresztény Gyülekezetetet, a Hindu Vaisnava Egyházat, illetve a Magyarországi Örmény Apostoli Egyházat. Nem támogatták az LMP-s Szabó Tímea azon javaslatait sem, amelyek például a Budapesti Autonóm Gyülekezet, az Esztergomi Teljes Evangéliumi Közösség Újszövetségi Gyülekezet, a Magyarországi Bahá′i Közösség, a Magyarországi Evangélium Testvérközösség elismerését javasolták.
A tavaly december 30-án elfogadott egyházügyi törvény tizennégy egyházat ismert el, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság (Ab) által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített jogszabályban.
Első körben tehát az Országgyűlés a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Statusquo Ante), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, a Magyar Unitárius Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét ismerte el.
Az emberi jogi bizottság múlt pénteki ülésén fogadták el azt a bizottsági előterjesztést, amelynek értelmében további 17 felekezet kaphat egyházi státuszt: Magyarországi Metodista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, Erdélyi Gyülekezet, Hetednapi Adventista Egyház, Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, Magyarországi Iszlám Közösség, Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, valamint öt buddhista vallási közösségek (a mellékletben egy soron): a Tan Kapuja Buddhista Egyház, a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség, a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség, a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség.