Csak részben hagyta jóvá az Európai Parlament az EU-intézmények 2010-es gazdálkodását

    Az uniós szabályok értelmében a választott képviselőtestület illetékessége, hogy a költségvetés uniós szabályoknak való megfelelését - más testületek, köztük az Európai Számvevőszék véleményét figyelembe véve - jóváhagyja, és ezzel lezártnak nyilvánítsa az adott év gazdálkodásának ellenőrzését.     A mostani plenáris ülésen a képviselők összesen 43 jelentést vitattak meg a témában, és ezek megszavazásával esetenként éles bírálatokat is tartalmazó véleményt alkottak az egyes intézmények és ügynökségek 2010-es gazdálkodásáról.     Az EP egyebek között jóváhagyta (uniós zsargonban mentesítette) önnön költségvetését, valamint az Európai Bizottság gazdálkodását.     Elhalasztotta, azaz egyelőre nem hagyta jóvá ugyanakkor a Tanács, valamint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) gazdálkodását.     A tagországok kormányait képviselő Tanács esetében a halasztás oka a két intézmény között folyó vita arról, hogy az EP maradjon-e illetékes a Tanácsra vonatkozó mentesítés terén. Mivel egyelőre e témában nem sikerült megállapodni, a képviselők a jóváhagyás megtagadásával igyekeztek nyomást gyakorolni a másik intézményre.     Ami az ügynökségeket illeti, az EFSA-val kapcsolatos fenntartások egyike az volt, hogy az EP szerint uniós érdekekkel való ütközést jelentett az ügynökség igazgatótanácsának elnöki tisztét betöltő Bánáti Diána feladatvállalása egy élelmiszerbiztonsági kérdésekkel foglalkozó tudományos intézetnél (ILSI). A témáról kiadott EP-közlemény is emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a magyar szakember időközben lemondott az EFSA-ban vállalt megbízatásáról.     Bánáti kinevezésére - kérdésre válaszolva - kitért csütörtökön az Európai Bizottság szóvivője is. Mint mondta, a lépés önmagában nem mond ellent a jogszabályoknak, nem jelent összeférhetetlenséget. Ugyanakkor az uniós végrehajtó testület sajnálja azt, mert megítélése szerint az EFSA "függetlenségének szellemisége" ellen hat.     Az elfogadott EP-jelentés szerint a képviselők másik problémája az volt az EFSA-val, hogy sokallták az igazgatótanács működésére fordított, közel 100 ezer eurós átlagköltséget.     A gyógyszerügynökséggel kapcsolatban az EP a közbeszerzési rendszert javító akcióterv kidolgozására szólított, és annak fokozottabb biztosítását is szükségesnek látja, hogy az ügynökségnek dolgozó tagállami szakértők pártatlanul tevékenykedjenek.     Ami pedig a környezetvédelmi ügynökséget illeti, az EP kifogásolta, hogy főigazgatója egy nemzetközi környezetvédelmi szervezet, az Earthwatch tanácsadói testületének is tagja volt, és ez utóbbi javára az EEA költségén tett több utazást. Javításra szorul a képviselők szerint az ügynökség munkafelvételi szabályozása is, beleértve a külső tudósok alkalmazására vonatkozó kritériumokat.     A brüsszeli plenáris vitában felszólaló magyar képviselők közül Herczog Edit (MSZP) tért ki az összeférhetetlenség kérdésére. Úgy vélte, valóban meg kell vizsgálni, hogyan tudja az EP a legmegfelelőbb eljárásokat és eszközöket alkalmazni ennek megelőzésére. Hasznos az is, ha az uniós számvevőszék külön jelentést készít a témáról, de ez a probléma nem ok arra, hogy a 2010-es zárszámadást ne fogadják el.     Őry Csaba (Fidesz) üdvözölte az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy szorosabban nyomon követi a tagállamok éves beszámolóit, az Európai Szociális Alap tekintetében pedig külön odafigyel arra, "milyen hozzáadott értéket képviselnek az európai források". Mint kiemelte, a jelentésben felhívták a figyelmet arra is, hogy a globalizáció negatív hatásainak enyhítésére szolgáló alap tekintetében utána kellene nézni, miért csak az egyharmadát hívták le annak az összegnek, amely rendelkezésre állt.     Deutsch Tamás (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a kohéziós politika területén a megelőző programozási időszakhoz képest csökkent a hibaarány. Elmarasztalóan nyilatkozott viszont arról, hogy az EP 43 jelentésben kevesebb mint három óra alatt elemezte a 2010-es gazdálkodást, azaz "az európai adófizető polgárok pénzének felhasználását ... percenként mintegy egymilliárd eurónyi értékben ellenőrizte".