Először előzte meg a szél- és a napenergia a fosszilis forrásokat az EU áramtermelésében 2025-ben

A jelentés szerint a nap- és a szélenergia 2025-ben az EU villamosenergia-termelésének valamivel több mint 30 százalékát adta, míg a fosszilis energiahordozók - szén, gáz és kisebb részben olaj - részesedése 29 százalék volt. A megújuló energiaforrások összességében - beleértve a vízenergiát és a biomasszát - 47,7 százalékos arányt értek el, míg a nukleáris energia 23,4 százalékkal járult hozzá az áramtermeléshez.

A napenergia önmagában már 13 százalékot tett ki az uniós áramtermelésből, és immár negyedik éve húsz százalékot meghaladó ütemben bővült. A termelés növekedését nagyrészt a telepített kapacitások 19-20 százalékos emelkedése hajtotta. A napenergia több országban - köztük Magyarországon, Spanyolországban és Hollandiában - már az áramfogyasztás több mint egyötödét fedezi.

A jelentés rámutat arra is, hogy miközben a megújulók rekordévet zártak, a vízenergia-termelést aszály sújtotta, a szélenergia kibocsátása pedig enyhén csökkent. Ennek következtében a gázalapú áramtermelés nyolc százalékkal nőtt, részesedése 16,7 százalékra emelkedett. Az Ember szerint ez növelte az importált gáz költségeit, és hozzájárult az áram nagykereskedelmi árainak emelkedéséhez.

A szén részaránya mindazonáltal történelmi mélypontra, 9,2 százalékra süllyedt 2025-ben.

A Reuters hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Németország és Lengyelország - az EU legnagyobb szénfelhasználói - szintén rekordalacsony szintet értek el, ami az Ember értékelése szerint a szén kivezetésének strukturális és visszafordíthatatlan folyamatát jelzi.

Az Ember elemzői arra is figyelmeztetnek, hogy az EU 2025-ben továbbra is ki volt téve az energiaexportőrök részéről jelentkező politikai nyomásgyakorlás kockázatának. Az agytröszt központi stratégiának tartja a megújuló energiaforrásokba történő beruházások növelését a geopolitikai bizonytalanságok mérséklése érdekében.

A jelentés felidézi, hogy az EU legkésőbb 2027 végéig teljesen függetleníteni kívánja magát az orosz földgáztól. A terv értelmében a hosszú távú szerződések alapján, vezetéken érkező orosz gáz importját legkésőbb 2027. november 1-jéig teljesen kivezetik.

A think tank szerint a villamosenergia-hálózatok fejlesztése, a nagy kapacitású akkumulátoros tárolás bővítése és a keresletoldali szabályozás erősítése tenné lehetővé a szél- és napenergia nagyobb arányú integrálását, ami egyszerre javítaná az ellátásbiztonságot és hozzájárulna a stabil, kiszámítható energiaárakhoz.