Magyarországon folytatja munkáját Endrődi Gergely kutatófizikus, a Bielefeldi Egyetem professzora a Research Grant Hungary program keretében - jelentette be a kultúráért és innovációért felelős miniszter.
A magyar tudomány aranycsapatát építjük a Research Grant Hungary programban; az első tudós, aki visszatér, hogy Magyarországon folytassa kutatásait, Endrődi Gergely elméleti részecskefizikus, aki a világegyetem keletkezését vizsgálja - hangsúlyozta Hankó Balázs.
A miniszter szerint szükség van a tudomány megújítására Magyarországon és Európában egyaránt. Európában a tudomány versenyképessége csökkent. Az ötven leginnovatívabb technológiai cégből négy székel az Európai Unióban, de a tudományos teljesítmény tekintetében is számos más ország egyre jobban teljesít.
A tárcavezető elmondta, hogy új modell kialakításán dolgoznak. A Magyar Kutatási Hálózatban olyan kezdeményezések indultak, amelyek segítségével új irányt vehet a magyar tudomány versenyképességének növelése.
Az elmúlt időszakban tovább erősödött a tudomány autonómiája. Ennek lényeges lépése volt a Kutatási Kiválósági Tanács megalakulása, amellyel a kiválósági alapú támogatásokat erősítették meg, a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program kerete 13 milliárd forintról 19 milliárdra növekedett, és megújult a Tudományos Mecenatúra program is - sorolta Hankó Balázs.
Számítanak ebben Domokos Péter fizikusra, a Kutatási Kiválósági Tanács elnökére, az innovációs és kutatási forrásokért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnökére is - tette hozzá.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a miniszter tudománypolitikai főtanácsadója szerint versenyképesség nélkül, tudományos kutatás és technológiafejlesztés nélkül nincs jövő. Meg kell teremteni, hogy megfelelő számú élvonalbeli kutató versenyképes körülmények között végezzen világszínvonalú munkát Magyarországon - hangsúlyozta. Kiemelte: cél, hogy a külföldről hazatérő kiváló kutatók körül tudáscentrumok alakuljanak ki, amelyek vonzerővel bírnak a következő nemzedék számára.
Azok a fiatalok, akik azt a célt tűzték ki, hogy világszínvonalon végezzenek kutatást, eddig jórészt csak külföldön tehették ezt meg. Ezen a helyzeten szeretne változtatni a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program - mutatott rá Krausz Ferenc, hozzátéve, hogy a Nobel-díjas Iroda elsőszámú feladataként a jelenleg külföldön dolgozó, már bizonyítottan kiváló magyar kutatók hazahozatalát tűzte ki célul.
Endrődi Gergely kutatófizikus elmondta: elméleti részecskefizikával foglalkozik és a világegyetem kialakulását, a csillagok felépülését, az anyag mikroszkopikus szerkezetét vizsgálja. Speciális területe a rácstérelmélet, amely egy olyan módszer, amellyel az elemi részecskéket és azok kölcsönhatásait tudják szuperszámítógépeken futó szimuláció segítségével leírni - tette hozzá a fizikus, aki novemberben kezdi meg munkáját az ELTE Természettudományi Karán.
"Számomra nagyszerű érzés, hogy haza tudom hozni azt a tudást és tapasztalatot az oktatásban és kutatásban, amit külföldön megszereztem, és azokat a nemzetközi együttműködéséket, amiket nincs idő felépíteni, az ELTE TTK-n tudom kamatoztatni" - fogalmazott a kutató.
Kacsovics Imre, az ELTE TTK dékánja hangsúlyozta, hogy reményei szerint Endrődi Gergely nemcsak a tudományt hozza haza, hanem kiváló tudósok oktatásában is részt vesz majd. Szeretnék elérni, hogy minél több külföldi hallgató végezze tanulmányait a természettudományi karon - mondta.
"Endrődi Gergely egy olyan csapatba jön vissza, akik értik és tudják, hogy ő mit csinál, és értékes támogatást tudnak számára nyújtani" - hangsúlyozta a dékán.