A román környezetvédelmi minisztérium csütörtökön felfüggesztette a verespataki aranybányászatot engedélyező folyamatot, ezután 44 százalékkal csökkent a kanadai, torontói székhelyű cég részvényeinek ára a torontói tőzsdén.
Románia környezetvédelmi minisztere, Koródi Attila arra hivatkozva állította le az engedélyezési eljárást csütörtökön, hogy nincs rendben az engedélyi eljáráshoz elengedhetetlenül szükséges egyik dokumentum.
Az aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) - a Gabriel Resources romániai leányvállalata - először beadott településrendezési engedélyét ugyanis egy bíróság korábban felfüggesztette. A július végén kiállított új urbanisztikai engedély viszont tartalmilag megegyezik az előzővel, amelyet a bíróság felfüggesztett, mondta a miniszter.
Az Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervező RMGC eddig 200 millió dollárt fektetett be Romániában a beruházás megvalósítása érdekében, és 450 alkalmazottat foglalkoztat. A beruházás környezetvédelmi kockázatai miatt azonban súlyos aggodalmak vannak, nem csak Magyarország, hanem a román és a nemzetközi civil és tudományos szervezetek részéről is, mivel az RMGC ciántechnológiás eljárással kívánja felszínre hozni az aranyat.
Fodor Gábor magyar környezetvédelmi miniszter a napokban jelezte Magyarország részvételi szándékát Romániának a beruházással kapcsolatos másik, Stratégiai Környezeti Vizsgálati eljárásban.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) közleményt adott ki arról, hogy Fodor kérte a román társminisztériumtól a bánya beruházását tervező RMGC módosított település rendezési tervének Környezeti Jelentését, amely a területileg illetékes romániai környezetvédelmi hatóság honlapjára került fel, és amelyről a KVM nem kapott hivatalos értesítést.
Az európai uniós stratégiai hatásvizsgálati irányelv alapján a terv elfogadásánál figyelembe kell venni a jelentősen érintett országok észrevételeit, jegyzi meg a KVM közleménye. Hozzáteszi: a településrendezési engedély szintén előfeltétele a környezetvédelmi engedély kiadásának.
A KVM közleménye emlékeztet arra, hogy Magyarország az Espoo-i Egyezmény alapján már korábban bekapcsolódott a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásba. A magyar tárgyalódelegáció legutóbb július végén járt Bukarestben konzultáción, ahol jelezte: fenntartja korábbi álláspontját, vagyis azt javasolja a román félnek, hogy a beruházás ne kapjon környezetvédelmi engedélyt. A magyar szakértők további részletes dokumentációt kértek a beruházás környezetvédelmi hatásairól.