Huszonkilencedik alkalommal "nyitják nagyra kapuikat a magyar erdők"

Az elmúlt évtizedekben látható volt az egész világon, Magyarországon is, hogy az erdők sérülékenyek. Példaként említette, hogy a dél-alföldi térségben, a Homokhátságon bizonyos fafajok már nem bírják a klímaváltozások hatásait, az erdőtalajok vízhiányát. Ennek elsősorban az az oka, hogy megváltozott az erdőtalaj vízháztartása, a talajvíz szintje lesüllyedt, a gyökérzónában kevesebb a felvehető víz és bizonyos fafajok - például az erdei fenyő - ezekben a térségekben már száradásnak indultak - tájékoztatott.

Mocz András elmondta: az idén nyáron megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum feladata, hogy a gyakorlatban is alkalmazható cselekvési tervet dolgozzon ki és gondoskodjon azokról az eljárásokról, lehetőségekről, amelyek az erdőt biztosítani fogják a jövő nemzedékeinek.

Szólt arról is, hogy az országfásítási programban egyrészt a települések belterületét fásítják. A külterületen végzett faültetések, erdőtelepítések egy része a mezőgazdasági területekre vonatkozik, ahol a gazdálkodók, a termőföld-tulajdonosok, mint alternatív földhasználati lehetőséggel élnek és erdőt telepítenek. Az állami erdőgazdaságok részéről az "újszülöttek erdeje" került még be ebbe a programba. Ennek hatására több tízezer hektár új erdő létesül Magyarországon illetve létesült a vidékfejlesztési program segítségével is - ismertette.

Mocz András beszélt arról is, hogy Magyarországon eddig erdősztyepp klíma volt jelen, most deklarálni kellett a sztyepp klímát is és a fafajaink egy-egy klímaövvel magasabbra húzódnak. Megoldást kell találni majd az alföldi területekre, ahol vagy elfogadják, hogy megváltozik az erdőkép, a zárt állományból egy felnyíló, őshonos cserjékkel és néhány fával borított terület lesz vagy próbálkoznak szárazságtűrő növényekkel, délebbre levő régiókból behozott idegenhonos fafajokkal, ahol feltétel, hogy ne legyenek invazív fafajok - mondta.