Iszapömlés - A bányahatóság nem tehetett semmit

Fontos - 2011-08-31

Egy joghézag miatt a vörösiszap tárolók létesítésénél és felügyeleténél semmilyen hatásköre nem volt a bányahatóságnak, így a Kolontár melletti 10-es számú zagytározót illetően sem voltak szakhatósági feladatai - mondta Jászai Sándor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke a Kolontár melletti vörösiszap tároló átszakadását vizsgáló parlamenti bizottság ülésén kedden Budapesten.

    Fancsik Tamás, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet igazgatója szerint a katasztrófát végső soron az okozta, hogy néhány évtized alatt a tároló alól a lúg kimosta a talajt.

    A bányászat közben keletkező hulladék feldolgozása nem szerepelt a magyar jogban, az a kolontári katasztrófa után került be a bányászati törvénybe, külön nevesítve a vörös iszapot. Az Európai Bizottság azonban elégedetlen az uniós irányelv átvételével, ezért kötelezettségszegési eljárást indított, Magyarország pedig vállalta, hogy ez év végéig az irányelvet egészében átveszi - mondta Jászai Sándor.

    Káldi Zsolt, a veszprémi bányakapitányság vezetője a jogszabályváltozásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ez év elejétől a tározó az ő hatóságához, míg a környezeti monitoring a környezetvédelmi hatósághoz tartozik. Beszélt arról is, hogy a tározók megerősítési terve elkészült, és a timföldgyár átállt a száraz technológiára, így a jövőben lúg nem szabadulhat ki a tározókból.

    Fancsik Tamás elmondta, hogy a gátat érintő hosszú távú földtani mérési idősorokat a nyomozó hatóság lefoglalta és nem adja ki, ezért a katasztrófára ma még nem lehet teljes magyarázatot adni.

    A tározó alatt közvetlenül kavicsos, hordalékos a talaj, az alatt pedig vízzáró agyag található. A lúg évtizedek során előbb a felső rétegből mosta ki a szerves anyagot, majd az agyagot tette szappan-szerűvé, és a szakértő szerint ez okozhatta a 10. számú tározó északi falának  megsüllyedését.

    Ékes József (Fidesz) lehetséges problémaként vetette fel, hogy amikor az elmúlt évtized közepén Ajkán megszűnt a szénbányászat, megszűnt a bányák víztelenítése is. Ekkortól a talajvíz néhány év alatt megemelkedett, ami szerinte szerepet játszhatott a gátszakadásban.